Legalább heti 30 milliárd forintot kéne lehívnunk az EU-tól

Közel 2500 milliárd forint – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján található számláló legfrissebb adatai szerint ennyi uniós forrást fizettek már ki a sikeres pályázóknak a jelenleg futó 2007–13-as költségvetési időszakban a rendelkezésre álló mintegy 8000 milliárdos keretből. „Miután az uniós projektek pénzügyi zárását 2015 végéig lehet megtenni, így a támogatások heti átlagos kifizetési szintjét – csak a források méretét alapul véve – legalább 30 milliárd forintra kell még felpörgetni ahhoz, hogy a hátralévő három és fél évben az ország teljes egészében felszívja a még ki nem fizetett mintegy 5500 milliárdos forrást” – mondta el lapunknak Essősy Zsombor.

A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója kiemelte: ha a pályázati rendszer működési gyakorlatát is figyelembe vesszük, a kifizetések ütemét indokolt lehet a heti 40 milliárdos szint felé közelíteni. Számítani kell ugyanis arra, hogy bizonyos összegeket egyéb okok – felhasználási szabálytalanságok, a projekt vagy a pályázó ellehetetlenülése – miatt vissza kell majd fizetni.

A szakértő által kívánatosnak tartott kifizetési számokat azonban még nem sikerült elérni. Lapunk megkeresésére az NFÜ azt közölte, az idén a heti átlagos kifizetések értéke 13,3 milliárd volt. Az NFÜ mindamellett megjegyezte azt is, hogy a kifizetések nagysága függ a beruházások kivitelezési szezonalitásától, így nagyobb számlamennyiség várhatóan a nyári és az őszi időszakban érkezik majd. Ezt támasztja alá a szervezet 2011 végi tájékoztatása is, amely arról szólt, hogy 2011 harmadik negyedében a jelenleginél magasabb, 19,7 milliárd volt a kifizetések heti átlagos értéke.

Essősy Zsombor úgy véli, a kifizetések gyorsításához nemcsak az NFÜ munkájára, illetve az önrészt biztosító pénzintézetek rugalmasságára, hanem a kedvezményezett projektgazdák (vállalkozók, önkormányzatok, egyéb nonprofit szervezetek) erőfeszítésére is szükség lesz a beruházások mihamarabbi végrehajtása, illetve a számlák időben történő benyújtása terén. „Ha nem következik be radikális, az uniós fejlesztések folyamatában minden szereplőt érintő szemléletváltás, akkor elképzelhető, hogy az ország csupán 70 százalékos arányban tudja majd lehívni az EU-forrásokat” – mondta. Jelenleg a kifizetések aránya éppen meghaladja a 30 százalékot.

Kengyel Ákos, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi docense úgy véli: csalóka lehet, ha a mostani lehívási sebességet vetítjük ki a hátralévő időszakra, bár mindenképpen jelentős gyorsításra van szükség, és még így is „bennmaradhat” a pénzek egy része. A szakértő lapunknak elmondta: a PHARE-, SAPARD- és ISPA-programoknál, vagy a 2004–06 közötti időszakban is az volt a helyzet, hogy a támogatási periódus utolsó szakaszában gyorsultak fel a lehívások.

Essősy Zsombor úgy véli: a pályázati rendszer fölött álló konzultatív, javaslattevő „szupercsapatot” kellene létrehozni, amelynek az lenne a fő feladata, hogy felgyorsítsa az EU-források lehívását. A szakértő egy gyakorlott intézményi és civil szakemberekre épülő, operatív professzionális stáb megalakítását javasolja, élén egy olyan vezetővel, aki közvetlenül a kormányfőtől kap egyfajta „teljhatalmat” feladatai ellátására. Essősy Zsombor szerint e modell bevezetésére azért van szükség, mert már nincs idő egyéb, a forráslehívás gyorsítását célzó strukturális intézményi változtatásra.

Ezzel szemben Kengyel Ákos úgy látja, a jelenlegi helyzetnél nem lehet jobban centralizálni a pályázatokat kezelő intézményrendszert. Az operatív programok irányító hatóságai már 2006-ban átkerültek a szaktárcáktól az NFÜ-be, így elvileg van lehetőség arra, hogy teljesen központilag hozzanak döntéseket – mondta.

Utóbbiak elsősorban az önkormányzatok és a

vállalkozások energiaracionalizálási, például hőszigetelési, ablakcsereprogramjait jelentik.

Világgazdaság - Tar Gábor A pénzek átcsoportosítása gyorsíthatja a kifizetést Az uniós források kifizetésének gyorsítását eredményezheti az EU-pénzek tavaly év végén kezdeményezett átcsoportosítása. Az Európai Bizottság jóváhagyására váró kormányzati terv szerint 163 milliárd forint kerülne át a zömében hosszú átfutású idejű közlekedésfejlesztési nagyprojekteket gondozó operatív programból (KÖZOP) a Környezet és energia operatív programba (KEOP), amely többek között viszonylag rövid idő alatt megvalósítható energiahatékonysági projekteket kezel, amelyek a nagy érdeklődés miatt mára forráshiányossá váltak.

Utóbbiak elsősorban az önkormányzatok és a

vállalkozások energiaracionalizálási, például hőszigetelési, ablakcsereprogramjait jelentik. -->