Simor: A készpénzes fizetéseket magasabban kéne adóztatni

Simor András részben az indirekt adóemelések vártnál magasabb inflációs hatásával indokolta a mai döntést. A jegybank elnöke a Széll Kálmán-terv 2.0 kapcsán úgy nyilatkozott: egyelőre nem tudták számszerűsíteni a hatásokat, de az látható, hogy a 2013-as infláció emelkedik, miközben szűkítik a kereslet, ami viszont inflációcsökkentő hatással jár. A terv potenciálisan javíthatja a gazdasági növekedést, de ez pontosan csak a háttérszámításokat követően látható majd.

A gazdaság növekedése legkorábban 2013-ban indulhat meg, a kibocsátás elmarad a potenciális szinttől, a munkanélküliség pedig magas marad. Az ipari konjunktúra 2012 elején megtorpant, ez visszaveti a magyar gazdaság növekedését. Idén a munkajövedelmek reálértékben csökken, így a lakosság jövedelmi helyzete romlik, maga után vonva a fogyasztás csökkenését az idei évben.

A Reuters kérdésére válaszolva Simor András elmondta: valószínűsíthető, hogy az infláció számottevően magasabb lesz, mint amit a Széll Kálmán-terv 2.0 előtt prognosztizáltak.

A jegybank elnöke megerősítette: már jelezte, milyen gondokat lát a Nemzeti Bank-törvény kapcsán, a jegybanki álláspont ezzel kapcsolatban nem változott. Szintén kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a jegybankelnöki fizetés ügyével kapcsolatban nem tud új információkról beszámolni, nem kapott választ a kormánytól.

A tranzakciós adóval kapcsolatban elmondta: minél alacsonyabb a kulcs és minél szélesebb az adózók köre, annál kisebb az adó gazdaságtorzító hatása. A Széll Kálmán-tervben szereplő adókulcs relatíve alacsony. Fontos, hogy az adót minden tranzakció tekintetében bevezessék és megfontolandó, hogy a készpénzes fizetések esetében ennél magasabb adókulcsot vezessenek be.

Az MNB célja, hogy csökkentse a piacon jelentkező devizakeresletet, és megelőzze az esetleges kedvezőtlen makrogazdasági hatásokat. A program várhatóan lényegesen kisebb mértékben érinti a jegybanki devizatartalékot, mint a végtörlesztéshez kapcsolódó euróeladási tenderek.

A hónap során a kedvezőnek mondható márciusi inflációs adaton kívül a monetáris politika inkább kedvezőtlen fejleményekkel szembesült. Romlott az ország kockázati megítélése, jelentősen nőtt a CDS felárunk, emelkedtek az állampapír piaci hozamok, és 300 közelébe gyengült a forint az euróval szemben. A helyzet romlása mögött egyrészt globális folyamatok húzódnak, áprilisban  ismét éleződtek az eurozóna perifériás országaival kapcsolatos feszültségek, a fókuszban elsősorban Spanyolországgal – írja kommentárjában Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere.

A negatívabb külső környezet mellett a hazai hírek meglehetősen vegyesek voltak. Az IMF tárgyalások megkezdésének időpontja egyre inkább csúszni látszik. Továbbra is úgy tűnik, hogy a retorika szintjén túl a kormány nem igazán igyekszik a feltételek teljesítésével, és inkább vállalja a kiugróan magas kamatokon történő adósságfinanszírozást. Nyilvánosságra került a Széll Kálmán terv 2.0, amelyben a kormány deklarálta a deficitcsökkentés melletti elkötelezettségét, így a program végrehajtásával kikerülhetünk a túlzott deficit eljárás alól, ami mindenképp üdvözlendő.

A monetáris politika számára azonban az is releváns, hogy az adóemelések miatt újabb egyszeri lökést kap az infláció 2013-ban. A Budapest Alapkezelő szerint  ugyanakkor a fő veszélyforrás továbbra is az, hogy a nemzetközi helyzet törékenységét alapul véve, a jelenlegi növekedési kilátásaink mellett adósságfinanszírozásunk fenntarthatósága IMF védőháló hiányában  bizonytalan. A helyzet hirtelen romlása könnyen kényszerítheti az MNB-t kamatemelésre az ország pénzügyi stabilitásnak megőrzése érdekében. IMF támogatással a Széll Kálmán terv megvalósítása  akár a kamatcsökkentésre is lehetőséget biztosítana.

Az MNB célja, hogy csökkentse a piacon jelentkező devizakeresletet, és megelőzze az esetleges kedvezőtlen makrogazdasági hatásokat. A program várhatóan lényegesen kisebb mértékben érinti a jegybanki devizatartalékot, mint a végtörlesztéshez kapcsolódó euróeladási tenderek. -->