Átalakul a kormány: Az erőember, az utódjelölt és a sötét ló

Az erőember: Lázár János

A Fidesz eddigi frakcióvezetőjének nevét két éve szinte senki nem ismerte a Hódmezővásárhely vége táblán túl, mostanra pedig már szinte miniszterelnöki hatásköre lett. A célorientált, a szó pozitív és negatív értelmében egyaránt keménykezű irányítónak jellemzett politikus 1995-ben kezdett dolgozni a hódmezővásárhelyi önkormányzatnál, és hamar az akkori polgármester, Rapcsák András személyes patronáltja lett. Rapcsák 2002-es halála után átvette a város irányítását – államtitkári kinevezése miatt múlt pénteken mondott le –, és ekkor került be a Parlamentbe is. Az igazi kibontakozást a 2010-es Fidesz-frakcióvezetői kinevezése hozta el számára.

Ugyan névleg „csak” államtitkár lesz belőle, valójában az ország irányításának egyik legkomolyabb feladatát kapja most meg. Létezik olyan terv, hogy míg Orbán Viktor a stratégiákat és a kormányzati víziókat alkotja meg, addig Lázár feladata lenne mindezt lefordítani a gyakorlat nyelvére, jogszabályokat készíteni a tervekből, vagyis az operatív irányítást az ő kezébe adnák.

Ebbe az irányba mutat az is, hogy a Magyar Nemzet információja szerint ő kaphatja meg az EU-s pénzek kasszakulcsát: a fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárság a lap szerint átkerülhet a fejlesztési tárcától a Miniszterelnökséghez. Vagyis közvetlenül Lázár dönthet a fejlesztési kérdések mellett az EU-s pályázati pénzekről is. Ez azért is lehet különösen fontos, mert jelentős az az összeg, amely az uniós pályázatokból rendelkezésre állhat, de még nem használták fel. Mindez pedig azt is jelenti, hogy az NFM még tovább gyengülhet, pedig a Nemzetgazdasági Minisztériummal a döntési jogkörökért két éve folytatott csatában már eddig is komoly veszteségeket szenvedtek.

Az utódjelölt: Varga Mihály

A korábbi pénzügyminiszter nem gyakran került a közfigyelem előterébe az elmúlt két évben, hiába lett államtitkár a Miniszterelnökségen 2010-ben, jóval nagyobb szerepet valószínűsítettek neki akkor, mint amilyet végül elért. A WikiLeaksen kiszivárogtatott jelentések szerint pedig Orbán Viktor lehetséges utódjaként is beszélt róla. Varga nem Fidesz-alapító ugyan, de 1988 óta tagja a pártnak, 1990 óta parlamenti képviselő, 1998 és 2000 közt pénzügyminisztériumi államtitkár volt, 2001-2002-ben pedig pénzügyminiszter.

Az IMF-EU tárgyalások magyar delegációjának vezetése sem lesz kisebb kihívás számára, mint a tíz évvel korábbi miniszteri munkája. A tárgyalásokat végső soron sikeres, ám cseppet sem nyugodt előzmények után veheti át. Elődje, Fellegi Tamás azt elérte, hogy az IMF közölje: hajlandó megkezdeni a tárgyalásokat Magyarországgal. Azonban még most, több, mint fél évvel a tárgyalási szándék magyar jelzése után is ott tartunk, hogy pontos időpont még nincs, és gyors megállapodásra sem feltétlenül lehet számítani.

Többek szerint az, hogy ő veszi át a tárgyalások vezetését, annak köszönhető, hogy ugyan tűzközelben volt az előző két évben, a legfontosabb döntéseket nem ő hozta, így nem forrt a neve annyira össze az eddigi kormánypolitikával, mint Fellegié. Az is egyértelmű, hogy Matolcsy Györgynél szívesebben fogadják őt a tárgyalópartnerek – igaz, a néhány hónapja még az IMF kipaterolását éltelő nemzetgazdasági miniszter körül igencsak fagyos a levegő a diplomáciában. Szintén a WikiLeaksről származnak olyan információk, hogy Varga angoltudása erősen problémás volt néhány éve, ám ezt leszámítva az amerikaiak is elégedettek voltak vele a kiszivárogtatás szerint, higgadt, a reformok szükségességével tisztában lévő politikusként beszéltek róla.

A sötét ló: Rogán Antal

A Fidesz leendő, ma délelőtt megválasztott frakcióvezetője közel másfél évtizede közismert szereplője a napi politikának, azonban még így sem tudja szinte senki sem, hogy milyen pozíciót szeretne igazán magának. Volt már a Fidesz szócsöve, később kampányfőnök, majd az V. kerület polgármestere lett, az elmúlt években többször emlegették úgy, mint akinek komoly főpolgármesteri ambíciói voltak előbb 2010-re, majd mostanában állítólag 2014-re. Kevésbé látványos, ám annál komolyabb feladata az, amit a parlament gazdasági bizottságának élén elvégzett, és a képviselői munkája is kiemelkedő mennyiségű 2010 óta. A minőséget annál többet kritizálták – annyi biztos, hogy Lázár és Kósa Lajos mellett Rogán volt a harmadik azok közt, akik a legtöbb egyéni képviselői indítványt benyújtották, ezzel is elérve, hogy megkerülhessék a kormányjavaslatoknál kötelező társadalmi konzultációt.

A frakcióvezetői poszt a magyar demokrácia szinte egyetlen parlamenti pártjánál sem volt annyira fontos, mint most a Fideszben: egyszerre kell komoly erő és nagy kompromisszumkészség ahhoz, hogy 227 fideszes (és formálisan ugyan nem, de gyakorlatilag még 36 KDNP-s) képviselő egységes képet mutasson, a szavazásoknál ne látszódjanak a választókörzeti, a személyes, vagy akár az elvi érdekek, csakis a kormány akarata. Lázár ezt a feladatát jól ellátta: Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán oktatásügyi összezördülésein kívül nem volt olyan alkalom, amikor a kormánypártok komolyabb ellentét látszatát mutatták volna. Hogy Rogán erre mennyire lesz képes, az a jövő zenéje.