Esik a lakosság vásárlóereje

A jelentős adóváltozásokkal beköszöntő év első két hónapjában 5,5 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek, míg a nettó bérek – a családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül – 2,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

A versenyszférában az első két hónapban átlagosan 7 százalékos volt a bruttó keresetnövekedés (ami magasabb, mint a kormány által megfogalmazott 5 százalékos béremelési ajánlás).
A havi rendszerességű keresetek átlagosan 9,9 százalékkal nőttek, a nem rendszeresek viszont csaknem 25 százalékkal csökkentek.

Ez jelentős részben a magas bázis következménye – a 2010 végi prémiumok jelentős részét ugyanis a lecsökkentett szja-kulcs miatt 2011 elején fizették ki –, de fontos szerepe lehetett az alapfizetések kényszerű emelését ellensúlyozó munkaadói magatartásnak és a romló konjunktúrának is.

A legalább 5 főt foglalkoztató cégek (melyek alkalmazotti létszámukat tekintve a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások kb. 84 százalékát képviselik) többsége tehát a kormányzati elvárásoknak megfelelően arra törekedett, hogy az alapbérekben igyekezzen kompenzálni munkavállalóinál az adójóváírás megszüntetése és az egészségbiztosítási járulék emelése okozta negatív hatásokat. Ehhez szigorú feltételekkel, de segítségükre van a kormány által biztosított adókedvezmény, illetve kiegészítő támogatás igénybevételi lehetősége. Emellett a 2012. és 2011. évi minimálbér közötti sávban keresők bérének emelését a cégek nem kerülhették el, ami – a mindkét évben minimálbéren foglalkoztatottak esetében – mintegy 20 százalékos növekményt jelent. Feltételezhető, hogy a KSH kereseti statisztikájából kimaradó 5 főnél kisebb cégek alkalmazkodási lehetősége és szándéka mérsékeltebb, mint a náluk nagyobb foglalkoztatóké.

Az előírásokat teljesítő cégeknél azonban a bérköltség növekedése kényszerű létszámcsökkentést, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás arányának emelkedését okozhatja. Ezt támasztja alá, hogy 2012 első két hónapjában a versenyszférában decemberhez képest 1,8 százalékkal, az előző év azonos időszakához képest pedig 1,6 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma. (A 2011. évi átlaghoz képest 2,9 százalékkal.)

Emellett számos ágazatban január-február folyamán jelentősen csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya a részmunkaidősök javára. A legnagyobb foglalkoztató iparban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 1,4 százalékkal csökkent, miközben a részmunkaidősöké 1,5 százalékkal nőtt (az előző év azonos időszakához képest).
További részletek a mai Világgazdaságban