Felmerült a görög csőd rémképe

Az európai tőzsdeindexek meredek gyengüléssel kezdték a napot, mert a piaci szereplők nem örültek annak, hogy Francois Hollande győzelmével felpuhulhat a fiskális szigor az euróövezetben. A kockázatkerülést az is fokozta, hogy Görögországban nem biztos a megszorítás-pártiaknak többsége, így akár el is bukhat a második mentőcsomag.

A félelmek hatására az euró három hónapos mélypontra esett a dollárral szemben: a kurzus a pénteki 1,315-ről 1,30 alá került hétfő reggelre, majd délelőtt visszakapaszkodott a lélektani határ fölé. Több stratéga úgy látja, ezzel az euró 2012 januári mélypontját tesztelheti, 1,2623 dolláros árfolyamon.

A közös európai deviza az angol font ellenében három és fél éve nem látott gyenge szintre került. Egyre több piaci szereplő aggódik, hogy a politikai fejlemények miatt nem folytatódik a tervek szerint az adósságválság elleni küzdelem.

Görögországban talán a legrosszabb végkimenetel következett be – mondta Lutz Karpowitz a Reuters hírügynökségnek. A Commerzbank elemzője szerint úgy látszik lehetetlen olyan kormányzatot találni, amely támogatná a megszorításokat.

A görög tőzsde 7 százalékkal zuhant hétfőn délelőtt, mert a befektetők elkezdtek menekülni a kockázatosabbnak ítélt eszközökből. A National Bank of Greece papírjainak árfolyama pedig több mint 17 százalékkal zuhant.  A szavazók a megszorítások miatt büntették meg a jobbközép és balközép vezető pártokat.

Görögország kilépése az euróövezetből katasztrofális lenne, és nem csak a görögök számára – mondta hétfőn az eurózóna ideiglenes mentőalapjának vezére.

„A görög választásokon a jelenlegi kormánypártoknak nem sikerült többséget szereznie, ezáltal a görög csőd rémképe újfent felmerült” – vélekednek az MKB Bank elemzői. Úgy látják, ennél jelentősebb vitákat szülhet a francia elnökválasztás, hiszen Francois Hollande ígéretei alapján újratárgyalná a fiskális paktumot és a növekedést elősegítő lépésekkel egészítené ki azt.

A Merkel–Sarkozy tandem már a múlté, kommentálta az eseményeket Karsai Péter. A francia választás utáni kérdőjelek mellett komoly gondot jelenthet a görög referendumon kialakult patthelyzet. A helléneknél ugyanis veszélyben van az eddigi megszorító politikát támogató mérsékeltebb pártok többsége, miután a radikális pártok előretörtek – vélte a Commerzbank közgazdásza.

Hangsúlyozta, három éve tartó mentőfolyamat futhat zátonyra azzal, ha Görögország kihátrálna az eddigi folyamatokból, és kérné a jelenleg hatályos megállapodások újratárgyalását.

A piaci szereplők a biztonságosnak ítélt eszközök felé fordultak, így a német államkötvények hozama rekoradalcsony szintre csökkent. Közben az olasz és a francia állampapírok hozama emelkedett.

A befektetők szabadulni kezdtek a kockázatosabbnak ítélt eszközöktől, így a feltörekvő devizának számító forintot is elérték az euróövezeti rengéshullámok. A hazai fizetőeszköz azonban csak mérsékelt leértékelődést mutatott, a pénteken késő este kialakult 286 forintos árfolyamról 287-ig esett hétfő hajnalra a forint. Délelőtt pedig ledolgozta hátrányát, és újra 286 körül ingadozott a jegyzés a bankközi piacon. A forintnak továbbra is támogatást nyújt a nemzetközi viharok ellen, hogy már nem veszik a távoli jövőbe az EU/IMF-tárgyalások megkezdése.