OECD: Az euróválság a globális kilábalást fenyegeti

Az OECD szerint a globális gazdaság idén 3,4 százalékkal növekedhet. Az Egyesült Államok és Japán vezeti a törékeny gazdasági fellendülést a fejlett országok között. „Első ránézésre a globális gazdaság kilátásai valamivel fényesebbek, mint hat hónappal korábban. Közelebbről vizsgálva, a globális gazdasági kilábalás gyenge, és jelentős lefelé mutató kockázatok továbbra is fennállnak” – mondta el Angel Gurria, az OECD főtitkára. Megjegyezte azt is, hogy az egyensúlytalanságokkal foglalkozni kell.

A növekedés az OECD országokban idén 1,6 százalékra lassul a 2012-es 1,8 százalékról. Jövőre azonban már 2,2 százalékos gazdasági növekedést lát a szervezet.

Nem lehet kizárni, hogy a világ más részein is hatást gyakorolna egy kedvezőtlen euróövezeti forgatókönyv bekövetkezése – tette hozzá Gurria. Az OECD szerint idén 0,1 százalékkal zsugorodhat az euróövezet gazdasága.

Növekszik a kockázata egy ördögi kör megvalósulásának – mondta az OECD vezető közgazdásza, Pier Carlo Padoan. Ez magában foglalja a szuverén eladósodottság emelkedését, a gyenge bankrendszert, és a túlzott költségvetési konszolidáción keresztül az alacsonyabb növekedést.

Egy ilyen negatív forgatókönyv is megvalósulhat, és továbbterjedhet az euróövezeti országokon kívülre, amely komoly következményekkel járna a globális gazdaságra nézve – vélekedett az OECD közgazdásza.

Az euróövezetben a szervezet szerint tartósan alacsony a növekedés. Padoan úgy látja, gazdasági, költségvetési és pénzügyi egyensúlytalanságok vannak az eurózónán belül. A kilábalás elindult az egészségesebb országokban, de nem elég erős ahhoz, hogy ellensúlyozza más országok visszaesését – tette hozzá.

Németország 1,2 százalékkal növekedhet, Franciaország gazdasága pedig 0,6 százalékkal bővülhet idén az OECD szerint. Ezzel szemben az olasz gazdaság 1,7 százalékkal zsugorodhat, Spanyolország pedig 1,6 százalékos recesszióba kerülhet.

A szervezet jelentésében azt javasolja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) vásároljon államkötvényeket a másodlagos piacon, ha növekednének a turbulenciák. A szuverén kötvénypiac volatilitása „hátrányosan” érintheti a bankrendszer stabilitását, és végső soron az államháztartást.