Akár már holnap befuthat az EKB véleménye az MNB-törvényről

Ez azt jelentheti, hogy akár már a Varga Mihály IMF-főtárgyaló által megadott legkésőbbi időpont, július 12-e előtt elfogadhatja az Országgyűlés a jegybanktörvény módosítását, amely után – Christine Lagarde IMF-vezérigazgató szerdai levele értelmében – elkezdődhetnek a hiteltárgyalások.

Varga Mihály ugyanis korábban azt mondta, hogy a tárgyalások megkezdéséhez szükséges jegybanktörvény-módosítás nem a kormány és a parlament hibájából csúszik, a kabinet ugyanis meg kívánja várni az EKB észrevételeit.

Bár az EKB hozzájárulása is szüksége a hiteltárgyalások megkezdéséhez, a frankfurti testület nem szólalt meg Lagarde szerdai levele után. Lapunk azonban úgy tudja, hogy az ötoldalú – a kormány, az MNB, az IMF, az Európai Bizottság és az EKB közötti – tárgyalások azután is folytatódtak, hogy a kormány a múlt héten elküldte Brüsszelbe, illetve az IMF-nek és az EKB-nak a jegybanktörvény tervezett módosításait. Ezeken a tárgyalásokon pedig az IMF minden bizonnyal előzetesen egyeztetett az EKB-val Lagarde szerdai leveléről.

Varga Mihály tegnap a hiteltárgyalások megkezdésével kapcsolatban a Reutersnek elmondta: arra számít, hogy augusztus közepe és október vége között aláírják a hitelmegállapodást, amelynek értéke szerinte közel lesz a piac által várt 15 milliárd euróhoz. Az IMF-főtárgyaló azt is elmondta, hogy Magyarország úgynevezett rugalmas hitelmegállapodást (Flexible Credit Line - FCL) szeretne kötni, mint amilyennel Lengyelország is rendelkezik, nem pedig a szigorúbb feltételekkel, rendszeres felülvizsgálattal járó készenléti megállapodást (Stand-by Agreement – SBA), mint amit Románia kapott az IMF-től. Korábban a washingtoni szervezet azt közölte, hogy hazánk a román típusú készenléti megállapodást kaphatja meg.

A Reuters azon kérdésére, miszerint a megállapodás létrejötte meghiúsulhat-e, ha az IMF ragaszkodik a készenléti hitelhez, Varga Mihály azt válaszolta, hogy látni kell e megegyezés feltételeit. „Arról van szó, hogy milyen köret kerül a főétel mellé” – mondta. A CIB Bank elemzői szerint a tárgyalások sikeres lezárása szempontjából kockázatot jelenthet, hogy a kormány a lengyelekéhez hasonló rugalmas hitelmegállapodásra törekszik, miközben az IMF a készenléti hitelben gondolkodik.