Fájdalmasan lassan haladnak az IMF-tárgyalások – Nem lehet kamatot vágni

A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének európai felzárkózó térségi közgazdászai szerint a magyar monetáris politikát továbbra is ellentétes irányban ható erők formálják. A gazdaság gyenge teljesítménye és az inflációs nyomás enyhülése már most lehetővé tenné a kamatcsökkentést; különösen fontos tényező, hogy az áfa-változásoktól megszűrt tizenkét havi maginfláció már csak 3,1 százalék, vagyis így számolva gyakorlatilag teljesült az MNB 3,0 százalékos középtávú inflációs célja - fejtegették a UBS londoni elemzői.

A magyar befektetési eszközöket terhelő kockázati felárakat azonban változatlanul magasan tartják a globális bizonytalanságok, valamint az IMF/EU-tárgyalások ügyében tapasztalható "fájdalmasan lassú haladás", és mindez korlátot szab a monetáris enyhítésnek.

A UBS elemzői szerint "valószínűtlen", hogy szeptember vagy október előtt megállapodásra lehet jutni a valutaalappal és az EU-val az új hitelprogramról. A ház az IMF/EU-megállapodás előtt nem valószínűsít kamatcsökkentést, és mindezek alapján az idei negyedik negyedévre várja az első enyhítést; a cég elemzői szerint ennek mértéke negyed százalékpont lehet.

Az MTI előzetes felmérésbe bevont nagy londoni házak elemzői kivétel nélkül a mostani alapkamat változatlanul hagyását várják a keddi MNB-ülésen.

A Morgan Stanley londoni közgazdászai - a vártnál jóval alacsonyabb májusi inflációra utalva - úgy fogalmaztak prognózisukban, hogy "egyetlen jó inflációs adat nem lesz elég a rövid időn belüli kamatcsökkentéshez".

A ház szerint az MNB döntéshozatalának két fő pillére közül - infláció, kockázati környezet - jelenleg az utóbbi dominál, és ez "nagyfokú óvatosságot diktál".

A 7,00 százalékos alapkamat a hazai makrogazdasági környezethez képest "túlzottan magas", ennek ellenére a Morgan Stanley londoni elemzői az MNB enyhítési ciklusának zömét csak 2013-ra várják. Előrejelzésük szerint a magyar jegybank alapkamata 2012 végén 6,50 százalék, 2013 végén 5,50 százalék lesz.

A londoni City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piaci közgazdászai szerint a "a recesszióba süllyedő" magyar gazdaságnak "égető szüksége lenne" a monetáris serkentésre, ám csekély a mozgástér a jegybanki kamatcsökkentéshez, mivel a magyar piacokra jellemző feszültségek - amelyekre az MNB eddig összesen 1,00 százalékpontnyi kamatemeléssel reagált - továbbra is erősek, bár az utóbbi hetekben valamelyest enyhültek.

A cég elemzői szerint az IMF/EU-megállapodás megtemeti majd a feltételeit a befektetői bizalom helyreállításának, és így lehetővé válik az MNB-kamatcsökkentés is. A Capital Economics londoni szakértői szerint azonban a köztes időszakban akár az sem lenne meglepő, ha az MNB védelmi jellegű kamatemelést hajtana végre, ha ezt egy esetleges újabb eladási hullám a magyar piacokon indokolttá tenné.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői előrejelzésükben azt jósolták, hogy az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatban a jegybanktörvény módosítási tervezete révén elért legutóbbi előrelépés, valamint a vártnál alacsonyabb májusi magyarországi infláció valószínűleg "felerősíti a kamatcsökkentést szorgalmazó hangokat". A ház szerint azonban a keddi monetáris tanácsi ülésen várhatóan így csak csekély támogatottsága lesz az azonnali kamatcsökkentésnek.

A GS londoni elemzői sem tartják kizártnak, hogy a későbbi enyhítés előtt az MNB még egy köztes emelésre kényszerülhet, ha a külső finanszírozási kilátások romlanak, vagy ha növekedne a tőkemenekítés kockázata. 

A Goldman Sachs szakértői is elismerték ugyanakkor, hogy e feltételezésükre jelentős kockázatok hatnak, miután a magyar kormány deklarálta készségét az IMF és az EU által javasolt jegybanktörvényi módosítások végrehajtására, és ezzel javultak a hivatalos IMF/EU-tárgyalások megkezdésének kilátásai.

A cég londoni elemzői azzal számolnak, hogy az MNB az IMF/EU-megállapodás létrejötte után is csak "óvatosan és fokozatosan" lát hozzá a kamatcsökkentéshez, tekintettel a majdani program végrehajtási kockázataira, az euróövezeti helyzet bizonytalanságából eredő külső finanszírozási kockázatokra, a globális kockázatvállalási hajlandóság gyors változásaira, és arra a hosszú távon is érvényesülő nyomásra, amelyet a bankrendszerben zajló, devizaforrás-kivonással járó mérlegalkalmazkodási folyamat gyakorol a forintra.

A JP Morgan bankcsoport londoni részlegének elemzői azt jósolták előrejelzésükben, hogy mivel a magyarországi infláció valamelyest az MNB által előrejelzett szint alatt jár, a reálgazdaságban pedig jelentős, lefelé ható kockázatok érvényesülnek, valószínűleg napirenden marad a kamatcsökkentés kérdése, és a keddi monetáris tanácsi ülésen várhatóan lesz "legalább egy kamatcsökkentési voks".

A ház szerint ugyanakkor a monetáris testület tagjainak többsége valószínűleg megvárja, amíg a forinteszközöket terhelő kockázati felárak tartós jelleggel csökkennek, erre azonban csak az IMF/EU-megállapodás után lehet reálisan számítani. A megállapodás létrejöttét a JP Morgan londoni szakértői szeptember-októberre várják. A ház alapeseti előrejelzése az, hogy az MNB 2013 első negyedéig összesen 1,00 százalékpontnyi kamatcsökkentést hajt végre.