Fekter: Rómának is mentőöv kéne, de arra nincs elég pénz

Maria Fekter az APA jelentése szerint leszögezte, hogy egy esetleges teljes olasz mentőcsomagot nem tudna megfizetni az EU. Itália adóssága idén tovább növekszik. Az Európai Bizottság prognózisa szerint az adóssága a GDP 123,5 százalékát fogja elérni és jövőre is 120 százalék felett marad. Ezzel Olaszország globálisan a negyedik legnagyobb adósnak számít. Mario Monti kormányának kemény takarékossági programot kell megvalósítania azért, hogy az ország visszanyerje a pénzpiacok bizalmát.

A januártól márciusig tartó negyedévben az olasz gazdaság 0,8 százalékot zsugorodott, az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága ezzel már a harmadik egymást követő negyedévben könyvelt el mínuszt. A Commerzbank szakértői úgy látják, hogy az olasz gazdaság rendkívül rossz helyzetben van és a reformtörekvések láthatóan nem vezetnek eredményre. Ralph Solveen úgy látja: csak idő kérdése, hogy Róma is segélyért folyamodjon.

Az UBS elemzői szerint a spanyol bankrendszer megmentésével csak a betegség tüneteit kezeli az EU, míg a Nobel-díjas Joseph Stiglitz vudu gazdaságtannak nevezte a jelenlegi mentőakciót, ami eleve bukásra van ítélve. Ehelyett Európában fel kellene gyorsítani a közös bankrendszer kialakítását. Reformokra van szükség, és a fiskális unió irányába kell mozdulni, amely megoldhatná az adósságválságot. Stiglitz szerint tűzfalat állítanak fel, miközben kerozint öntenek a tűzre.

Az eurókötvények kibocsátása az egyik út lehet, ami működhet, de van más irány is a Nobel-díjas közgazdász szerint. Egy közös európai kincstárat kellene felállítani, és növelni a bevételeket Európa-szerte, amellyel a gyengélkedő országok gazdaságát lehetne támogatni.

Eközben José Manuel Barroso a banki unió megvalósításán dolgozik és azt reméli, hogy már a jövő évben megvalósulhat a közös uniós bankfelügyelet, amit Németország és Nagy-Britannia is kategorikusan visszautasít.