Monti: spekulációs támadások veszélyeztetik az eurózónát

Mindenekelőtt a gyengébb országoknak kell ilyen támadásokkal számolniuk – hangoztatta Mario Monti a The Guardian brit lapnak nyilatkozva. A miniszterelnök szerint a magas adósságot felhalmozó államok, így Olaszország is fenyegetve érezheti magát.

Az olasz kormányfő ma Rómában Angela Merkel német szövetségi kancellárral, François Holland francia elnökkel és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel igyekszik majd az EU részére növekedési programot körvonalazni. Mario Montira közvetítő szerep juthat az egy héttel az EU-csúcs előtt tartott hármas találkozón. Elsősorban az eurókötvények kérdésében lehet sok munkája, a német kancellár ugyanis mereven elzárkózik a megoldás elől, míg a francia elnök támogatná az elképzelést. Az euró megmentése csakis Németországgal képzelhető el, Angela Merkel pedig nem vállalhat fel olyan pozíciót, amely saját választói felé azt jelentené, hogy Németország fizeti a fegyelmezetlen dél-európai államok számláját.

A mediáció mellett Montinak eközben meg kell védenie saját országát is, a piac Olaszországot is az esetlegesen megmentendő országok közé sorolja, ezért pedig Róma nagy árat fizet a kötvénypiacon, hozamok formájában. Monti meglátása szerint országa a többi államot támogatja a hozamfelárakkal, ráadásul a hivatalos várakozások szerint Itália idén 2,2 százalékos költségvetési hiánnyal tervez, miközben a "bezzeg gyerek" Hollandia 4,4 százalékot fog elszámolni.

Ironikus – mondta a lapnak Monti – hogy az eurózóna összesített hiánya és államadóssága a GDP arányában a töredéke annak, amit az Egyesült Királyságtól vagy Japántól könnyen eltűrnek a befektetők. Monti ennek kapcsán elismerte, hogy rövid távú gazdaságpolitikai szempontból a szigetország jobban járt azzal, hogy nem vezette be az eurót, de úgy vélte, hogy – ellentétben David Cameron brit miniszterelnök állításával – Nagy-Britannia veszített politikai befolyásából. Az olasz kormányfő ugyanakkor bizakodó volt az eurózóna leendő bővítésével kapcsolatban, mint mondta, Olaszország híd szerepet tölthet be az eurózóna és a többi tagállam között.