Tiltott finanszírozás? - A tranzakciós adó téma lehet az IMF-tárgyalásokon

"Nem jön ki a matek" - írja Zsiday Viktor elemző a tegnapi csomagot kommentáló blogbejegyzésében . A szakértő szerint az, hogy 240 milliárd forintot az MNB-től és a Kincstártól akarnak beszedni tranzakciós adóban, "olyan mintha mindkét fiamat adó befizetésére kötelezném - úgy hogy kiskorúként nyilvánvalóan nincs saját jövedelmük. Tehát nyilván a vége az, hogy elkérik tőlem a pénzt és befizetik nekem adóban. Több pénzem nem lesz tőle, de legalább bonyolódik a rendszer"

Hasonlóképp működne a Kincstártól beszedendő illeték is szerinte: "Fiktív bevételek elkönyvelése, amivel szemben a valóságban ugyanannyi kiadás van. Igazándiból csak azt szeretném tudni ezzel kit akarnak átvágni? A lakosságot nem érdekli, pedig ők lehet, hogy bevennék. A hazai és nemzetközi pénzügyi élet szereplői viszont azonnal felfogják, így őket meg nem lehet. Az európai politikusok szintén nem fognak meghatódni ettől." - írja. (Elképzelhető egyébként, hogy a kincstár az általa utalandó összegekből egyszerűen leemeli az egy ezreléket, azaz egy 200 ezer forintos közalkalmazotti fizetés átutalása után a kedvezményezett számlájára 199 800 forint érkezik. Ez azonban csak találgatás, a részletek nem ismertek - a szerk.)

Az elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy az MNB ügyében még bonyolultabb az ügy: "az MNB egyébként is befizeti nyereségét az államkasszába, tehát őt nem lehet adóztatni valójában, mert az pusztán azt jelenti hogy ha X a nyeresége és Y az adó, akkor befolyik X helyett X-Y az államkasszába nyereségből és Y adóból, azaz összesen X, nem történt semmi, többletbevétel nem keletkezett, ugyanaz mintha nem lenne adó rajta. Az eddigi szövegek erre utalnak, ami vagy rossz értelmezés, vagy azt jelzi, hogy a törvényalkotók nem értik az állam-MNB kapcsolatát.

Mivel ez utóbbit el sem tudjuk képzelni, ezért marad a rossz értelmezés, tehát az adó alanyai a pénzt az MNB-nél elhelyező intézmények lennének (ám a javaslatban nem ez szerepel!). Ez azonban igencsak durva lenne. Ha minden egynapos betétre be kell fizetni 1 tízezreléket, akkor 252 kereskedési nappal számolva ez éves 2,5 százalék, míg a kéthetes facilitás esetén 1 ezrelékszer 26 az 2,6 százalék. Azaz az MNB-ben elhelyezett pénzek után az MNB-nek 2,5-2,6 százalék éves "jutalékot" kellene befizetnie az állam javára.

Mint fentebb leírtam ennek semmi értelme, csak annak lehet értelme (reméljük ez még tisztázódik), hogy az MNB ezt továbbhárítja a betétet elhelyezőkre (valójában ők fizetik), ez azonban azt jelentené, hogy a hazai kamatszint effektív mértéke 2,5-5,2 százalékponttal azonnal esik. Azaz mostantól nem 7 százalék a jegybanki alapkamat, hanem nagyon durván és leegyszerűsítve fogalmazva 4,4-4,5 százalék. Ha az első verzió igaz, akkor értelmetlen a törvény, ha a második, akkor viszont a forint azonnali és nagyarányú gyengülésére számítunk, mert ezzel a módosítóval a kormány kamatot vágott" - írja Zsiday Viktor.

Hasonlóképp vélekednek az MTI-nek nyilatkozó elemzők is: Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint összességében az látható, hogy bizonyos fellazulás, kiengedés érezhető a korábbi költségvetési elképzelésekkel kapcsolatban. Egyelőre megítélése szerint inkább "ötletdömpingnek" tűnnek a javaslatok, mint ténylegesen kivitelezhető indítványoknak. Hasonlóképp vélekedett, mint Zsiday: szerinte nehezen értelmezhető, hogy az MNB műveleteire hogyan vezetnék be a pénzügyi tranzakciós illetéket, ha ez mégis megtörténne, a jegybank valószínűleg tovább hárítná a partnereire, azaz például a kereskedelmi bankokra, így vélhetően kevesebbet fizetne a hitelintézetek által nála elhelyezett kéthetes betétekre.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az MNB az államháztartás része, így például az általa bármilyen, a központi költségvetésbe befizetett pénz "az egyik zsebből a másik zsebbe való áttételt jelenti". Bebesy Dániel azt is megjegyezte, nem értelmezhető az sem, "miből lesz most hirtelen 2 százalékos a növekedés", miközben az összes mérvadó magyar és külföldi elemző intézet folyamatosan lefelé módosítja mind az Európai Unió, mind Magyarország növekedési kilátásait.

(Matolcsy György elmondása szerint 200 milliárd forintnyi pluszbevétellel lehet tervezni a kedvezőbb makropálya miatt: 150 milliárdos kamatteher-enyhülést hozhat az IMF-megállapodással kedvezőbbé váló gazdasági környezet, 50 milliárdot pedig az 1,6 helyett immár 2 százalékra kalkulált növekedés miatt.)

Óvatosságra int az Equilor is ma reggeli elemzésében: azt írják, "a 2013-as GDP-prognózis kapcsán mi kevésbé vagyunk optimisták, 1,2 százalékot pluszt várunk, a kamatkiadásokból várható megtakarítás vonatkozásában pedig konzervatívabb feltételezésekkel élnénk. A piaci szereplők nem örültek a tegnapi bejelentésnek, mivel éppen múlt héten adták áldásukat uniós részről a költségvetésre és a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülésre. A mostani program papíron nem növeli a költségvetési deficitet, de a hirtelen irányváltást nem vették jó néven a befektetők, vagyis megmaradhat az óvatosság a magyar eszközök vonatkozásában."

Ha az MNB és a Magyar Államkincstár nem hárítja tovább a tranzakciókra kivetett adót, akkor az állam „az egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt” – írja elemzésében Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint ezzel „fiktív bevételekre épít”, így lényegében jelentős költségvetési lazítást hajt végre.

„Ez különösen azután hordoz negatív üzenetet, hogy az uniós pénzügyminiszterek alig egy hete szüntették meg a kohéziós alapok egy részének felfüggesztését” – hangsúlyozta Suppan Gergely.

A javaslat felveti az egyébként tiltott monetáris finanszírozás kérdését is – vélekednek az MKB Bank közgazdászai. Kondrát Zsolt és Hosszú Edmond szerint a pénzügyi tranzakciós adó valószínűleg téma lesz az EU/IMF tárgyalásokon is.

Németh Dávid, az ING elemzője szerint kételyeket ébreszt az is, hogyan lesz a hatezer forintos felső korlátos, bankokat terhelő tranzakciós illetékből 140 milliárd forintos tétel, ha korábban a kormány a benyújtott konvergenciaprogramban úgy ítélte meg: 30 ezer forintos felső plafonnál 132-220 milliárd forint lehet a teljes tranzakciós illetéktétel a büdzsében. Németh Dávid rámutatott: egyelőre az sem tisztázott, hogy működne az illeték kiszabása az MNB és az államkincstár pénzügyi műveleteire. Ha ugyanis az MNB nem hárítja át banki partnereire ezt az illetéket, akkor abból nem lesz állami bevétel. Ha viszont a jegybank áthárítja ezt a "költséget", az is problematikus, mert zavarokat okozhat a forintlikviditást tekintve. Ha a jegybank áthárítja az illetéket bármilyen pénzügyi tranzakció esetén - például a hitelintézetek nála elhelyezett kéthetes betéteire -, az burkolt kamatcsökkentést jelenthet.

Rámutatott: ez hosszabb távon az egész magyar bankszektor szempontjából újabb forráskiáramlást eredményezhet, hiszen az anyabankoknak nem lesz érdekük, hogy leányintézeteik a magyar jegybankban helyezzenek el bármilyen fölös pénzt.

Az ING szakértője arról is szólt, hogy ezeket a pénzeket a jegybanki betétek helyett nem tudják korlátlanul állampapírokba fektetni a magyarországi bankok, hisz a különböző nemzetközi előírások - például a Basel III-as szabályok - szigorúan megszabják, hogy a saját tőkéhez mérten mekkora állampapír-állománya lehet egy banknak.

Németh Dávid arra is rávilágított, hogy az államkincstár esetében még ennél is kevésbé lehet tisztán látni, hiszen a kincstárban minisztériumok, központi költségvetési intézmények, illetve önkormányzatok is pénzforgalmi számlákat vezetnek. Ez esetben is jellemző lenne az, hogy az állam egyik zsebéből a másikba teszi át a saját pénzét - emelte ki az ING szakértője.

A hazai pénzintézetek nem tudták előre, hogy a Magyar nemzeti Bankot is érinti majd a tranzakciós adó - közölte a Bankszövetség.

A Magyar Bankszövetségnek nem volt tudomása az egyes monetáris politikai eszközök illetékalapként történő nevesítéséről, a Magyar Nemzeti Bankot érintő rendelkezések egyáltalán nem képezték egyeztetés tárgyát – ezekről a rendelkezésekről a Magyar Bankszövetség csak a részletes hatásvizsgálatok elvégzését követően tud állást foglalni.