Itt a lista: ezt kérik a multik a magyar kormánytól

Politikai ciklusokon átívelő országstratégiára lenne szükség annak érdekében, hogy kiszámíthatóság és versenyképesség tekintetében is előrelépés történjen a magyar gazdaságban, derül ki a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégek vezetőit tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) ma nyilvánosságra hozott jelentéséből.
 
Ezen belül a dokumentum szerint meg kellene határozni, melyek az erősségek, hol vannak a kitörési pontok, és összességében hova akar eljutni az ország 10-15 éven belül. A HEBC ezzel kapcsolatban elismerte, hogy a Parlament már elfogadott több olyan középtávú tervet, amelyek jó irányba mutatnak.         
 
Ami az egyes részleteket illeti, a HEBC olyan stratégiát javasol, amely egyidejűleg ösztönzi a termelő beruházásokat és a szolgáltatóipar fejlődését. Szerintük az adórendszer egyes elemei látszanak, a célrendszer, amely túlmutatna a többletbevételek elérésén, viszont nem egyértelmű. Egyúttal kritizálták a jelenlegi válságadó-rendszert, mondván, az nem támogatja a növekedést, nem ösztönzi a versenyt, és nem ad egyenlő esélyeket a piac szereplőinek.
 
Utóbbival kapcsolatban Octavian Dascalescu, a British American Tobacco közép-európai vezérigazgatója megjegyezte: nem a nemzeti hovatartozás, hanem a teljesítmény alapján kellene megítélni a befektetőket.
 
Szabó Tamás, az SKF Magyarország ügyvezetője kritikaként említette, hogy a társadalom idegennyelv-tudása továbbra is kívánnivalókat hagy maga után. Ez súlyosan rontja az ország versenyképességét, tette hozzá. Ezzel együtt elismerte, hogy a humántőke továbbra is a legértékesebb erőforrása az országnak.
 
Martonyi János külügyminiszter beszédében utalt arra, hogy a jelentésben megfogalmazott kritikákat, javaslatokat figyelembe fogja venni a kormány. Szerinte a kabinet és a cégek közös érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen. Elismerte, hogy lényeges a kiszámíthatóság, az áttekinthetőség és a bizalom. Kiemelte, hogy utóbbi az egyik legfontosabb tényezője a társadalmi és gazdasági tőkének.
 
Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban a külügyminiszter megjegyezte: a kormány a lehető legjobb hiszemben ült le a tárgyalóasztalhoz, és meggyőződése, hogy az egyeztetések eredményre fognak vezetni. „Ez nem csak magyar, hanem európai érdek is” – fűzte hozzá. 
Tájékoztatása szerint a tárgyalások jelenleg tényfeltáró szakaszban vannak, egyelőre nevesítik a kérdéseket, részletekbe azonban nem bocsátkozott.  Kerekes László, a HEBC elnöke szerint a gazdaság érdeke az, hogy minél előbb megállapodás szülessen, ez ugyanis kiszámíthatóbbá tenné az üzleti környezetet.                   
 
A jelentés összességében olyan ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek közvetve-közvetlenül gazdasági növekedéssé alakíthatók, és a bővülést állítja előtérbe az ötven európai iparvállalat legfelső vezetőinek fórumaként szolgáló Európai Gyáriparosok Kerekasztala (ERT) is. Az ERT a HEBC dokumentumához írt előszavában azt javasolja, hogy minden üzleti tevékenységre vonatkozó szabályozás végrehajtását azonnali hatállyal fel kell függeszteni – legyen az akár nemzeti, akár uniós szintű - , ha annak nincs azonnali kedvező hatása a gazdasági növekedésre. Ezzel ugyanis – teszik hozzá – jelezni lehet a piacoknak, hogy a politikai döntéshozók elszántak a bővülés újbóli beindítására.