Jöhetnek a szabad vállalkozási zónák

„Vannak információink arról, hogy legkésőbb kora ősszel elő fog állni a kormányzat egy ilyen tartalmú tervvel. Ha lesznek részletek, tárgyalni fog a VOSZ-szal a kormány” – ezt mondta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Nemzetben megjelentekről.

Az említett cikk szerint a kormány úgynevezett „szabad vállalkozási zónákat” hozna létre az ország leghátrányosabb térségeiben. Az így  kijelölt területeken munkahelyeket teremtő, beruházó vállalkozások több kedvezményt is igénybe vehetnének. Ezek egyike, hogy a társasági adót fejlesztési adókedvezményekkel csökkenthetnék, azaz az eredményt felmutató, és egyben fejlesztést végrehajtó vállalkozások enyhébb szabályokkal vagy több kedvezményhez jutnak. Jelentős könnyítést adna a kormány az élőmunka terheit illetően is: a tervek szerint az ilyen szabad vállalkozási zónákban a beruházó, ezzel az előbbi kedvezményt is igénybe vevő cégek alkalmazottaik után bruttó 100 ezer forintos bérig csak 14 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnének, a jelenlegi 27 százalék helyett. (A kedvezmény némiképp rímel a munkahelyvédelmi akciótervre, ott a bizonyos korú, a képzetlen illetve a korábban állástalan munkaerő után jár a cégnek a bruttó bérből és a rá rakódó szociális hozzájárulási adóból 100 ezer forintos bérig 14,5 vagy 27 százalék engedmény)

Dávid Ferenc a kiszivárgott tervekről úgy fogalmazott: „mi azt mondanánk, ha már ilyen övezeteket létrehozunk, akkor válogassunk a beruházások között, és a termelő vállalkozásokat támogassuk. Azokat, akik új értéket, magas hozzáadott értéket hoznak létre”. A főtitkár hozzátette, „mindenképpen szimpatikus kezdeményezésről van szó”.
„Egyetértek azzal, hogy jó a felvetés iránya, ám indokolt lenne a kedvezményt a 100 ezer forint felett keresőkre is kiterjeszteni, hiszen így jószerével csak a minimálbéres munkahelyeket támogatná a rendszer” – mondta a Világgazdaságnak Czomba Csaba, a VOSZ soros elnöke, és a szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. Hozzátette: „természetesen nem az akár egymilliót kereső cégvezető fizetéséről van szó, de érdemes lenne a támogatást legalább az átlagjövedelemhez kötni.” Czomba elképzelhetőnek tartana egy sávos kialakítású rendszert is, ahol a nagyobb kedvezmény a minimálbér után járna, ám 100 ezer forint felett sem szűnne meg, legfeljebb fokozatosan csökkenne a támogatás.

Kiemelten fontosnak tartotta a megyei elnök a beruházások pályázatainak önerőtámogatását is. „A munkahelyeket megtartó, vagy új állásokat teremtő pályázatok esetében gyakori probléma, hogy a vállalkozások a saját erőt nem tudják kigazdálkodni. Emiatt érdemes lenne támogatni minél nagyobb, akár 60-80 százalékos mértékben is a vállalkozásokat abban, hogy sikerrel vegyenek részt ilyen pályázatokon. Ez a szociálisadó-kedvezménnyel együtt tudná igazán hatékonyan támogatni a munkahelyteremtést.” – tette hozzá Czomba Csaba.

A hátrányos helyzetű régiók munkahelyteremtő támogatása a kormány részéről nem lenne újdonság: februárban indított az NGM mikro-, kis- és középvállalkozások számára egy pályázatot, amelyre több mint 10 milliárd forintos igény érkezett, a program tavasszal zárult le. A legtöbb pályázat Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett – hangsúlyozta akkor Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A pályázók között előnyben részesültek a hátrányos helyzetű térségben működő kkv-k, így az elbírálás is tükrözte a beérkezett igényeket: az elnyert összeg 87,4 százaléka az ország négy hátrányos helyzetű régiójába kerül.

Tavaly egy hasonló program kapcsán az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben akár 70 százalékos arányú támogatást is kaphattak a forrásra pályázó kis- és közepes vállalkozások, míg a kedvező foglalkoztatási mutatókkal rendelkező régiókban legfeljebb csak 10 százalékos lehet a mérték.