Lépett az EKB: Nem nézi tovább a gazdaság hanyatlását

Az EKB történelmi mélypontra vágta a jegybanki alapkamatot: 25 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkent a ráta. A központi bank azért dönthetett az irányadó kamat csökkentése mellett, mert a gazdasági kilátások egyre csak romlanak, az eurózóna adósságválsága mélyül, az inflációs kockázatok pedig alacsonyak, „köszönhetően” a recessziós környezetnek. A munkanélküliség pedig történelmi csúcsra, 11,1 százalékra emelkedett az euróövezetben májusban. Az EKB egyúttal szintén 25 bázisponttal, 0 százalékra csökkentette a betéti kamatot.

A következő kérdés az lesz, hogy Mario Draghi, az EKB elnöke sajtótájékoztatóján tesz-e említést további, nem konvencionális monetáris politikai eszközökről, vagy kilátásba helyezi-e a jegybanki alapkamat további csökkentését.

Az irányadó ráta mostani csökkentése elemzők szerint csupán „jelzés értékű” lehet, hogy az EKB nem nézi tétlenül a gazdaság visszaesését, azonban érzékelhető fellendülést nem lehet várni tőle.

Jól fogadta a piac a kamatcsökkentést

Az EKB kamatcsökkentése után az euró gyengülni kezdett a dollárral szemben. Az árfolyam 1,25 feletti szintről 1,245-ig ereszkedett. Az euró gyengülése később tovább folytatódott, és 1,24 közelébe ereszkedett az euró/dollár kurzus.

Az érzékelhető hangulatjavulásból a forint is profitálni tudott: az euró/forint jegyzés 286-os szint alá került. A forint erősödését egyrészt magyarázhatja a javuló nemzetközi befektetői hangulat, másrészt az is, hogy a forint „kamatelőnye” az EKB lépésével növekedett. Ez pedig akár „carry trade”-re is sarkallhatja a piaci szereplőket (alacsony kamatozású devizában hitel felvétele, magas kamatozásúban kihelyezés).

Az európai vezető tőzsdeindexek is feljebb tudtak kapaszkodni az EKB kamatcsökkentését követően. A kockázatvállalási hajlandóság javulásával stagnálás közeléből 0,5-0,7 százalékos pluszba kerültek a részvényindexek.

Megszólalt az elnök

Mario Draghi arról beszélt, hogy a növekedést lefelé mutató kockázatok övezik, amelyek meg is valósultak, de egyelőre nem szólt arról, hogy további monetáris politikai eszközöket vetne be az EKB a gazdaság stabilizálása érdekében. A piacok elbizonytalanodtak.

A jegybank elnöke szerint nincs inflációs kockázat, és ebben az évben a 2 százalékos cél alá kerülhet a pénzromlás üteme.

Draghi elmondta, nincs a központi bank tervei között jelenleg, hogy újabb hiteleket nyújtson a bankoknak (LTRO), alacsony kamattal. (Az EKB korábban két tendert tartott, és összesen mintegy 1000 milliárd eurónyi hitelt adott a bankoknak.)

A piaci hangulatot ronthatta, hogy az EKB Kormányzótanácsában további nem szokványos monetáris politikai eszközök bevetéséről nem esett szó.

Pénzt nyomtat a Bank of England

Közben az angol jegybank is lépett: a 325 milliárd fontos eszközvásárlási programját még 50 milliárddal pumpálta feljebb, hogy lendületet adjon a gazdaságnak. A Bank of England szerint az eurózóna adósságválsága rontja a kilátásokat, és az inflációs cél „alullövése” miatt is indokolt a pénznyomtatás. A BoE az irányadó kamatszintet a várakozásokkal összhangban 0,5 százalékon tartotta.