Megszólalt a minisztérium az egyéni nyugdíjszámlákról

Az LMP hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a kormány a Széll Kálmán Tervben az Európai Uniónak tett vállalásait sem veszi komolyan, ugyanis nem tervezi az egyéni nyugdíjszámla létrehozását. Az ellenzéki párt arra hivatkozott, hogy a tárcának a nyugdíjrendszer jövőbeni változásaival kapcsolatban a lapunknak adott válaszából kiderült, a kormány nem tervez komoly változásokat a nyugdíjrendszerben.

A párt szerint az is világossá vált, hogy nem is tervezik az egyéni nyugdíjszámla létrehozását, amit pedig néhány hónapja a Széll Kálmán Terv 2.0-ban "még belengettek". Hozzátették, emellett nem hajtják végre a nyugdíjrendszer korrekcióját sem, pedig azt a terv szerint még az idén meg kellett volna kezdeni.

Kedden Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja is arról beszélt sajtótájékoztatóján, kíváncsi, hogy a kormány az elmúlt két évben mennyi pénzt költött a nyugdíjrendszer átalakításának különféle, ma már szavai szerint a kabinet által is elismerten meg nem valósuló terveire. Az elvetett ötletekre példaként említette az egyéni nyugdíjszámla bevezetését, illetve a gyermekek számának nyugdíjrendszerbe foglalását.

A szociális államtitkárság úgy fogalmazott: a témával kapcsolatban nyilatkozók "nyitott kapukat döngetnek". Ugyanis, mint kifejtették, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt már tavaly kiegészítették azzal a paragrafussal, amely meghatározza a társadalombiztosítási egyéni számla adattartalmát, továbbá azt, hogy a számlát a kormány által kijelölt szerv vezeti.

A parlament ez év július 16-án ellenszavazat nélkül fogadta el a nyugdíjtörvény módosítását, amelynek lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A szociális államtitkárság kiemelte: valamennyi párt fontosnak tartotta, hogy a jelenlegi körülmények között ne változzon a nyugdíj-megállapítás szabálya, 2012. december 31. után is a már ismert módon állapítsák meg a nyugdíjakat.

Az államtitkárság közleménye szerint ezt a döntést az alapozta meg, hogy a korhatár előtti ellátások és a rokkantsági rendszer is átalakult. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya garantált, a rendszer sürgős módosítása nem indokolt - írták, hozzátéve: ebben a jelentős kérdésben megszületett politikai konszenzust a biztosítottak érdekei szempontjából sem tartják megkérdőjelezhetőnek.

"A nyugdíjrendszer (a már említett konszenzusos parlamenti döntés értelmében) nem változik, tehát a továbbiakban is a befolyó nyugdíjjárulékokból finanszírozzuk a már nyugdíjban lévők ellátását, a felosztó - kirovó nyugdíjrendszer sajátosságának megfelelően" - olvasható az államtitkárság közleményében.

Nem változik a nyugdíjrendszer

„A nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak” – ezt válaszolta lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra a kérdésünkre, mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjszisztémában a kormány a választásokig hátralévő időben.

„Ezt azzal lehetett megalapozni, hogy a korhatár előtti ellátásokat tavaly leválasztottuk a nyugdíjrendszerről, és a rokkantsági rendszer is átalakult”. Mint fogalmaztak: „Az elvégzett átalakítások hatásának vizsgálatát követően hosszabb távon lehet majd megfontolni, hogy a rendszer milyen átalakítása szükséges”. A minisztérium válaszának egyik érdekessége volt, hogy szó sincs benne az egyéni nyugdíjszámlák bevezetéséről. Mint emlékezetes, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításakor és azóta többször is kilátásba helyezték, hogy mindenki nyomon követheti majd a befizetéseit, a szolgálati ideje alakulását és így a várható nyugdíját is.

A mindössze néhány hónappal ezelőtt meghirdetett második Széll Kálmán-tervben is az áll: „ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást”. Sőt, a dokumentum szerint folytatódik a nyugdíjreform: „a nyugdíjrendszerben további kiigazítások szükségesek, amelyek […] meghirdetése 2012-ben esedékes”. Korábban Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos ígérte, hogy nyárra megszületik a reformterv, végül az ő posztja szűnt meg.

A nyugdíjreform elhalasztása tökéletesen ellentmond annak, amit a nyugdíjkérdéssel foglalkozó szakemberek már évek óta ismételnek: a jelenlegi szisztémát feszítő problémák megoldása nélkül fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan lesz a nyugdíjrendszer. Elsősorban azért, mert a népesség fokozatosan elöregszik, miközben a termékenységi ráta tartósan alacsony (jelenleg 1,3 körül van), ami nem képes pótolni a munkaerőpiacról kilépőket, és fokozatosan rontja a demográfiai egyensúlyt. Ezt tetézi az európai szinten rendkívül alacsony arányú aktivitás és foglalkoztatás Magyarországon.

Az azóta már megszűnt Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) 2007 márciusa és 2009 novembere között öt különböző nyugdíjparadigmára tett javaslatot. Az államigazgatás keretein kívül tevékenykedett szervezet szakértői a reformváltozatok társadalmi és gazdasági hatásvizsgálatát is elvégezték 2050-ig.

A nyugdíjrendszer időzített bombáival a döntéshozók is tisztában vannak, legalábbis elvileg. Hiszen a Széll Kálmán-terv is leszögezi: „A népesség idősödése a korfüggő kiadások emelkedésével jár, ami – amennyiben nem kerül sor megfelelő intézkedésekre – az államadósság hosszú távú növekedése irányába hat”.