Délután: A Monetáris Tanácsban kialakult feszültséget jelzi, hogy Király Júlia, az MNB alelnöke a Reutersnek azt nyilatkozta, még nem jött el az ideje a kamatcsökkentésnek.
Az MNB alelnöke szerint egy idő előtti kamatcsökkentés alááshatja a központi bank hitelességét. Király Júlia hozzátette, nem a tárgyalások megindulása hanem a lezárása a fontos.
Délelőtt: A Magyar Nemzeti Bank júliusban kamatot csökkenthet, mert a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval tervezett tárgyalások jövő heti megkezdése megteremti a mozgásteret a csökkentésre - mondta a monetáris tanács két tagja szerdán a Bloomberg hírügynökségnek.
"Természetesen lehet kamatcsökkentés ebben a hónapban, a lehetőség fennáll... E döntéshez annyi támogatást szeretnék, amennyi csak lehetséges" - mondta Gerhardt Ferenc. Hozzátette: a legfontosabb az óvatosság, ezért a kamatcsökkentés csak fokozatosan indulhat meg.
A másik monetáris tanácstag, Kocziszky György az interjúban arról szólt, hogy az infláció nem probléma, nem akadályozhatja a kamatcsökkentést. Hozzátette: az infláció a jövő év végére a jegybanki célszám közelébe mérséklődhet.
Elemzők szerint a júliusi kamatcsökkentés nem lenne túl szerencsés, különösen, hogy az MNB kommunikációjából sem ez rajzolódott ki eddig. „Véleményünk szerint mivel az IMF-tárgyalások várhatóan nehézkesek lesznek, korai és kockázatos lehet a megállapodás lezárása előtt kamatot csökkentetni” – írta elemzésében Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.
A Raiffeisen Bank közgazdászai hangsúlyozták, hogy „Gerhardt és Kocziszky mellett Cinkotai János kamatcsökkentés párti, az utóbbi üléseken rendre 25 bázispontos csökkentést szeretett volna”.
A héttagú tanácsban ez még nem jelent többséget, de a későbbiekben egy további tag véleményének változása is elegendő ahhoz, hogy megváltozzon az alapkamat – véli Török Zoltán elemzőcsoportja. „A belső tagoknál ez kevésbé valószínű, a legnagyobb kérdés a negyedik külső tag, Bártfai-Mager Andrea hozzáállása” – írják.
A Raiffeisen elemzői a nyilatkozatok ellenére fenntartják véleményünket, hogy nincs még itt az ideje a kamatcsökkentésnek, ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy nőttek a kockázatok.
A tagok nyilatkozata kapcsán az OTP Bank elemzői a tegnap megjelent legutóbbi kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyvére hívták fel a figyelmet, ami továbbra is óvatos monetáris politikát jelez. „A testület tagjainak többsége egyetértett abban, hogy monetáris lazításra az inflációs kilátások javulása és a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése esetén kerülhet sor” – idézik a júniusi ülés jegyzőkönyvét az elemzők.
Emellett a tegnap reggel napvilágot látott inflációs adat is magasabb lett a vártnál – bár ez utóbbiról Kocziszky úgy nyilatkozott, hogy „abszolút beleillik” a jegybank előrejelzésébe – emeli ki Tardos Gergely elemzőcsoportja.
Az OTP közgazdászai szerint a kamatcsökkentésre az IMF-tárgyalások jövő heti megkezdése ad mozgásteret, azonban Orbán Viktor miniszterelnök keddi nyilatkozata alapján „majd inkább a nyár végén, mint a közepén lesznek tárgyalások”.
Hangsúlyozzák, az elmúlt időszak fejleményei (tranzakciós adó, költségvetési lazítás) sem a gyors megállapodás irányába mutatnak. Mindezek alapján úgy vélik, egy esetleges kamatcsökkentés, illetve az erről szóló nyilatkozatok túlzott optimizmusra vallanak.
Az ellentmondásos kommunikáció jól mutatja a monetáris tanács megosztottságát a kamatcsökkentő ciklus kezdetét illetően – írják az Equilor elemzői. Emlékeztetnek, Simor András elnök azt mondta, hogy kamatcsökkentést az inflációs folyamatok javulása, és Magyarország kedvezőbb kockázati megítélése esetén teszik meg. Szerinte ehhez nagymértékben hozzájárulhatna az IMF/EU megállapodás.
Az Equilor elemzők úgy gondolják, hogy az IMF megállapodás megszületése előtt nincs sok tere a Magyar Nemzeti Banknak, továbbá az infláció az adóhatások miatt jövőre sem valószínű, hogy eléri a jegybanki 3 százalékos célt.
Mivel a „hét tanácstagból négy a jelenlegi kormány által kinevezett külső tag, így nem zárhatjuk ki, hogy IMF megállapodás nélkül is elinduljon a kamatcsökkentés” – hangsúlyozzák az elemzők, akik a július 24-i kamatdöntő ülésen nem számítanak ilyen lépésre.
Az MKB Bank közgazdászai pedig arra emlékeztetnek, hogy a külső tagok már februárban is leszavazták Simor Andrást és a két alelnököt, így maradhatott a kamat 7 százalékon. „Februárban sokan a kamatemelés folytatását várták”, és az akkori kamattartás meglepő lépésnek bizonyult első olvasatban – írja Kondrát Zsolt és Hosszú Edmond. Hozzáteszik, a piaci szereplők gyorsan elfogadták akkor a váratlan lépést, és nem került sor az árfolyam gyengülésére.
„Látva a kormány legújabb intézkedéseit, amik a költségvetési fegyelem lazulására irányulnak és az MNB és az Államkincstár megadóztatására vonatkoznak, komoly ellentétek lehetnek majd az IMF és a magyar kormány álláspontja között a tárgyalásokon” – véli Árokszállási Zoltán és Nyeste Orsolya. Az Erste közgazdászai szerint nem kizárt, hogy ez a forint gyengülését is magával vonja a későbbiekben, így kissé korai lenne a júliusi kamatcsökkentés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.