A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Simor András elmondta: két javaslat, tartás, illetve 25 bázispontos csökkentés volt az asztalon, ezek közül a Tanács „jelentős többséggel” döntött az előbbi mellett. A júniusi döntés után, amelyen egyedül Cinkotai János szavazott csökkentésre, az elnök a „túlnyomó többséggel” fordulatot használta. A változás – mint az egy kérdésre adott válaszból kiderült – indokolt volt, júliusban ugyanis bővült a lazítást szorgalmazók köre: feltehetően egy fővel, hiszen a 4:3 arányú többség nemigen nevezhető "jelentősnek".
Az IMF/EU-tárgyalásokról Simor András közölte: a monetáris tanács tagjaival kedden kora délután, a sajtótájékoztatóval egy időben találkozik az EU/IMF-delegáció, "s a nap végén lesz megbeszélés velem". "Én leszek a desszert" - mondta. Mint ismert, Orbán Viktor kormányfő délután találkozik a delegáció tagjaival.
Kiemelte: szerinte szükség van minél előbb az EU/IMF-megállapodásra. Elárulta, hogy tudomása van arról, hogy a nemzetközi szervezetek delegációinak milyen jellegű „kérései” lehetnek.
Az MNB elnöke a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztéséről szóló EKB-véleménnyel kapcsolatban sem nyilatkozott. A végleges vélemény ugyan még nem készült el – lehet, hogy a napokban nyilvánosságra hozzák –, a véleménytervezet azonban már megvan, és az elnök ismertette is a Monetáris Tanács tagjaival.
Nagyobb volt a bizonytalanság
Bár a döntés nem okozott különösebb meglepetést – a Bloomberg által megkérdezett 21 elemző közül 20-an tartást valószínűsítettek, 1 szakember pedig 25 bázispontos csökkentést valószínűsített –, a korábbiakhoz képest mégis kissé nagyobb bizonytalanság övezte, mivel az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján a Monetáris Tanács erős megosztottságára lehetett következtetni.
A külső tagok közül Cinkotai János már hónapok óta a ráta csökkentésére szavaz, július 11-én pedig Gerhardt Ferenc és Kocziszky György beszélt arról a Bloomberg újságíróinak, hogy akár már júliusban sor kerülhet a lazításra. Király Júlia alelnök viszont arra figyelmeztetett, hogy egy elhamarkodott kamatcsökkentés alááshatja a jegybank tekintélyét, és biztosra vehető, hogy nem csatlakozott a galambokhoz Simor András és a másik alelnök, Karvalits Ferenc sem. Nem kizárt tehát, hogy a negyedik külső tag, Bártfai-Mager Andrea szavazata döntött – ez legkésőbb augusztus 8-án kiderül, amikor az MNB közzéteszi a keddi ülés jegyzőkönyvét.
Korai lenne a kamatvágás
A piacon egyelőre kevesen látják úgy, hogy elérkezett az idő a tavaly december óta változatlan alapkamat csökkentésére. A többség osztja Simor András álláspontját, és úgy véli: az IMF-megállapodás előtt nincs lehetőség monetáris lazításra. Akadnak ugyanakkor, akik szerint az állampapírhozamok csökkenése nyomán tér nyílt az alapkamat csökkentése előtt.
Az ő álláspontjukat támaszthatja alá, hogy a három hónapos diszkontkincstárjegy átlaghozama a keddi aukción – gyenge érdeklődés mellett is – tavaly november óta nem látott szintre süllyedt. A kamatvágás mellett szólhat a forint viszonylagos stabilitása is: a hazai devizát a hét eleji „vérfürdő” is csak kis mértékben gyengítette.
Infláció, kockázat
A júniusban újra erősödő inflációs nyomás sem a kamatvágás mellett szól. A fogyasztói árak átlagos emelkedésének éves üteme a májusi 5,3 százalék után júniusban 5,6 százalékra – toronymagas EU-csúcsra – emelkedett, a 3 százalékos jegybanki célszint leghamarabb 2013 végére látszik elérhetőnek. A júniusi inflációs jelentésben a jegybank 3,5 százalékos átlagos éves ütemet valószínűsít 2013-ra, de nem kizárt, hogy a szeptemberi jelentésben már magasabb prognózis fog szerepelni.
Az ország kockázati megítélése az elmúlt hónapban valamelyest javult: bár a CDS-felár kedden kéthetes csúcsra, 506,6 bázispontra emelkedett, még így is jóval a június 25-i 531 bázispontos szint alatt maradt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.