Elemző: A recesszió ellenére nehezen indokolható a kamatcsökkentés

A KSH kommentárja szerint a dohány jövedéki adója emelésének és a telekommunikációs adó bevezetésének hatása részben már júliusban jelentkezhetett, míg mi a teljes hatást augusztusra vártuk.

Kondrát Zsolt kiemelte: a mai adatközlés nyomán az élelmiszerárakra vonatkozó előrejelzésünket kissé tovább emeltük. A nemzetközi tőzsdei terményárak – különösen a szója és a gabonafélék, azon belül is a kukorica ára – június-júliusban jelentősen emelkedtek, ami közvetlenül és a takarmányárakon keresztül közvetve is emeli majd az inflációt a következő hónapokban.

A forint elmúlt hetekben mutatott ereje némileg ellensúlyozhatja ezt a hatást, de sajnos komoly esélyt látunk arra, hogy ez a viszonylag erős árfolyamszint átmenetinek bizonyul. A legfontosabb dezinflációs tényező a visszaeső belső kereslet, ami viszont a kormányzati intézkedések miatt csökkenő reáljövedelmek, illetve a bizonytalan világgazdasági kilátások és az országgal szembeni befektetői bizalom megroggyanása miatt csökkenő beruházási aktivitás eredménye. Itt a következő negyedévekben sem várható fordulat, bár az IMF/EU megállapodás sokat javíthat külföldi megítélésünkön – mutatott rá az MKB Bank vezető elemzője.

Az éves maginfláció 5,1 százalékra emelkedett, ami a korábbi adóváltoztatások hatását tükrözi, de 0,4 százalékos havi üteme kényelmetlenül magas. A piaci szolgáltatások árai 0,3 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt, ami szintén viszonylag magas, bár a február-júliusi periódusban az átlagos infláció e körben így is elmaradt a tavalyitól. Az adóváltozásoktól tisztított éves infláció 3,5 százalékra araszolt fel. Ezek a számok arra utalnak, hogy a gazdasági folyamatokból adódó trend infláció 3,5 százalék körül mozog, ami még mindig meghaladja a jegybanki inflációs célt.

„A csökkenő belső kereslet továbbra is visszafogja az inflációs nyomást, míg a kormányzati intézkedések és az élelmiszerárak növelik azt. A következő hónapokban 5,5-6,5 százalék közötti inflációt várunk, amely év végére a sáv aljára csökkenhet, így az átlagos infláció 5,8 százalék lehet 2012-ben. 2013-ban az infláció 3,5-4,5 százalék között ingadozhat, év végén 3,6 százalékos, az év átlagában pedig 4,1 százalékos inflációt várunk”, írja Kondrát Zsolt.

Monetáris politikai következtetések  

A KSH mai gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2012 második negyedévében 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.                  

Kondrát szerint a recesszió ellenére is makacsul magas infláció egyre nehezebben indokolhatóvá teszi a kamatcsökkentést. A külföldi elemzők kommentárjai a jegybank antiinflációs hitelességének romlását tükrözik, és a Monetáris Tanács összetételét figyelembe véve, illetve az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján ez részben érthető is.

"Ezzel együtt mi úgy ítéljük meg, hogy az inflációs kilátások nem teszik lehetővé a kamatcsökkentést, különösen, ha arra gondolunk, hogy a várt IMF-program is előírhat inflációs hatású intézkedéseket, pl. ártámogatások további leépítése" – véli az MKB vezető közgazdásza. Hozzátette, az MNB legutóbbi inflációs jelentése a III. negyedévre 5,4 százalékos inflációt várt, amit várhatóan jóval meghalad majd a tény.

Kamatcsökkentésre csak az IMF-EU tárgyalások érdemi előrehaladása és sikere, és az ennek nyomán bekövetkező tartós forinterősödés esetén számítunk, legkorábban a IV. negyedévben. Addig változatlan kamatszintet várnak az MKB elemzői.