Gyilkos spirálba került Szlovénia is

Kilőttek a tízéves lejáratú szlovén államkötvények hozamai pénteken azt követően, hogy a Moody’s egyszerre három fokozattal, a befektetői szempontból alacsony kockázatot jelző A2-ről a közepes rizikót jelentő Baa2-re vitte le az ország adóskockázati besorolását. A hozamok a másodlagos piacokon 6,3 százalékról nyomban hét százalék fölé ugrottak, ami már a spanyol szintnek felel meg.

Az amerikai hitelminősítő egyrészt azzal indokolta döntését, hogy a szlovén bankoknak – a spanyol pénzintézetekhez hasonlóan – további jelentős feltőkésítésre lenne szükségük, ami újabb komoly terheket jelent a szlovén állam számára. A helyzet komolyságát jelzi, hogy – a Moody’s becslései szerint – az ország három legnagyobb bankja újabb, a GDP 2-8 százalékára rúgó tőkeinjekcióra tarthat igényt.

Az államnak már eddig is nagyon a zsebébe kellett nyúlnia az elsősorban a nem fizető hitelek miatt nehéz helyzetbe került bankrendszer megtámasztására: az ország vezető pénzintézete, a Nova Ljubljanka Banka tavaly például a GDP 0,7, idén júniusban pedig a bruttó hazai termék csaknem egy százalékának megfelelő támogatást kapott a kormánytól.

A bankok problémáinak áthárítása az államra gyilkos spirált indít el, hiszen ez rontja az ország adóskockázati megítélését, feljebb hajtja az állampapír-piaci hozamokat, azaz még drágábbá teszi az adósság-refinanszírozást, és így ellehetetlenítheti a költségvetési deficitcélok tartását. A piac bizalom csökkenését jelzi az is, hogy a befektetői kereslet a közelmúltban a hosszú lejáratú államkötvényektől a rövid lejáratú kincstárjegyek irányába tolódott el.

Akarva-akaratlanul a lehúzó spirál részét képezik egyébként a hitelminősítő intézetek is, amelyek leminősítései nyomán a bankok még nehezebben kapnak hitelt az Európai Központi Banktól – erre figyelmeztetett korábban Marko Kranjec szlovén jegybankelnök is – , és így még inkább állami „apanázsra” szorulnak.

A helyzetet tovább súlyosbítják a tragikus növekedési kilátások: a már tavaly is 0,2 százalékkal zsugorodó szlovén GDP idén két százalékkal csökkenhet a Moody’s várakozásai szerint. Az önmagában amúgy fejlett szlovén gazdaság ugyanis a magyarhoz hasonlóan erősen exportfüggő – a kivitel több mint hetven százaléka megy az EU-ba –, és így igencsak megsínyli az eurózóna válságát.

Szakértők szerint jobb esetben csak a bankrendszer, rosszabb esetben az ország is uniós hitelcsomagra szorulhat, ha a negatív trendek fennmaradnak. A kormánynak egy hónapon belül meg kell tudni győznie a piacokat arról, hogy képes a költségvetés kézbentartására, mondta Joze P. Damijan szlovén közgazdász a helyi STA hírügynökségnek. Emellett szerinte egy gazdaságélénkítő intézkedéscsomag is szükséges ahhoz, hogy az ország ki tudjon törni az adósságspirálból.

Az Adria Airways az első negyedévben nyolcmillió eurós nettó veszteséget hozott össze, tavaly szeptemberben pedig 50 millió eurós tőkeinjekcióra volt szüksége a Reuters szerint. A magánosítási folyamat felgyorsítására egyébként már év elején ígértet tett a kormány, amely a tavalyi 6,4-ről 3,5 százalékra szorítaná le idén a GDP-arányos költségvetési hiányt.

Az Adria Airways az első negyedévben nyolcmillió eurós nettó veszteséget hozott össze, tavaly szeptemberben pedig 50 millió eurós tőkeinjekcióra volt szüksége a Reuters szerint. A magánosítási folyamat felgyorsítására egyébként már év elején ígértet tett a kormány, amely a tavalyi 6,4-ről 3,5 százalékra szorítaná le idén a GDP-arányos költségvetési hiányt. Reuters - A Nova Ljubljanska Banka -->