Kárba vesztek a vidékfejlesztési pénzek

Nem használták fel elvárható hatékonysággal az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban rendelkezésre álló 270,2 milliárd forint forrást – így foglalta össze az Állami Számvevőszék vizsgálatának eredményét Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke. A kötelezettségvállalás mértéke 59,7 százalék körül volt 2011 végén, ennél súlyosabb kritika azonban az, hogy a kifizetések aránya alig haladta meg a 20 százalékot.

A vidéki térségekben nem nőtt az egy főre jutó GDP, a munkanélküliség nem csökkent, sem az aktivitási, sem a foglalkoztatási rátában nem történt pozitív elmozdulás – közölte a számvevőszék.
A vidéki települések vonzerejének javítását és a szolgáltatások színvonalának emelését szolgáló források növelése nem járul hozzá a vidéki térségekben élő emberek helyzetének alapvető javításához az ÁSZ megállapítása szerint. Az alacsony gazdasági aktivitás, az alacsony foglalkoztatottság és ebből következően az alacsony jövedelmi szint jelent súlyos problémát, ezeket pedig alig kezelik a vidékfejlesztési tervek.

A jelentés igen lesújtó képet ad a vidékfejlesztés állapotáról. Az eredeti cél az lett volna, hogy a vidéki mikro- és kisvállalkozásokat erősítsék, ám ahogy teltek az évek a program 2007-es beindítása óta, úgy tértek el a kormányok egyre jobban ettől a célkitűzéstől. A vidéki életminőség javítására szolgáló keretből az öt évvel ezelőtti tervek szerint 87,7 milliárdot fordítottak volna a mikrovállalkozásokra, végül 2011 végére ebből 38,2 milliárd lett csak. A legtöbbet ehelyett inkább a turisztikára szánták, 39,3 milliárd forintot, 22 milliárddal többet, mint az első tervek szerint. Ez pedig nem képes ellátni az eredeti célt, csökkenteni a társadalmi feszültségeket, és orvosolni a szociális problémákat – állapítja meg az ÁSZ-jelentés.

Sőt a támogatott fejlesztések teljes összege nevű mutatót 195 milliárdról 104 milliárd forintra csökkentették. Nem volt gyors a támogatási pályázatok elbírálási határideje sem: több olyan pályázat is volt, amelynek eredményére a benyújtás után több mint két évet kellett várni. Átlagosan 70 és 130 nap között volt az elbírálás ideje, de a pályázati kiírások szinte minden fajtájában előfordult olyan eset, amikor több mint hatszáz napot kellett várni. A kifizetési kérelem postára adása és a határozathozatal között a legtöbb idő egy tanyabuszra benyújtott pályázatnál kellett, ekkor épp a népmesei 777 napra, vagyis két évre és bő másfél hónapra volt szükség a döntéshez.

A vidékfejlesztési programot 2007 és 2011 között hatszor változtatták meg, ez azonban nemcsak a célokat nézve, hanem technikailag sem volt megalapozott – derül ki a jelentésből. A programot nem akkor vagy nem úgy módosították, amikor és ahogyan arra szükség lett volna: nem összehangoltan kezelték a források és a teljesítményelvárások változtatását, a pénzek átcsoportosítása miatti jelentős változások után sem vizsgálták felül az eredeti program értékelési szempontjait.

A számvevőszék felhívta a figyelmet arra is: nehézséget jelenthet a vidékfejlesztési pénzek hasznosításában az, hogy az EU költségvetési ciklusának végén járunk. A pályázatok lehívására is egyre kevesebb idő marad, és magas a kockázata, hogy a támogatásról való lemondással felszabaduló keretek új projektekbe már nem vonhatók be. Időközben sem volt egyszerű a bel- és külföldi pályázók helyzete: megtörtént, hogy a szabályozás változtatása után az új verzió csak magyarul volt elérhető, míg az umvp.eu-n márciusban az eredeti változat magyarul, a tavaly márciusi verzió pedig csak angol nyelven volt megtalálható.

„Újszerű lesz, hogy a fejlesztési politikák nem különülnek majd el annyira, mint jelenleg” – mondta. Szerinte a merev rendszer sok problémát okozott, mert nem lehetett komplex programokat kialakítani, de ezt a következő időszak feloldja, minden országban létre kell hozni egy közös stratégiai keretet. A tervezés is változik: nem külön ágazati stratégiák készülnek majd, hanem területenként kell meghatározni, hogy milyen beavatkozásokra van szükség például az agráriumban, az energetikában vagy az egészségügyben, ami az eddiginél jóval szorosabb együttműködést feltételez – mondta V. Németh Zsolt. Magyarország az Európai Unió agrártermelésének 2 százalékát adja, a támogatásoknak viszont 3–3,2 százalékát kapja, így az ország egyértelműen haszonélvezője a közös agrárpolitikának – közölte az államtitkár.

V. Németh Zsolt a budapesti Sziget fesztiválon tartotta a vidékfejlesztési minisztérium erről szóló tájékoztatóját, minderről pedig az államtitkár azt mondta: „a falu és a város egymásra utalt szereplője a fejlesztéseknek, egyebek mellett ez is indokolja a Vidékfejlesztési Minisztérium jelenlétét a Sziget fesztiválon”.

„Újszerű lesz, hogy a fejlesztési politikák nem különülnek majd el annyira, mint jelenleg” – mondta. Szerinte a merev rendszer sok problémát okozott, mert nem lehetett komplex programokat kialakítani, de ezt a következő időszak feloldja, minden országban létre kell hozni egy közös stratégiai keretet. A tervezés is változik: nem külön ágazati stratégiák készülnek majd, hanem területenként kell meghatározni, hogy milyen beavatkozásokra van szükség például az agráriumban, az energetikában vagy az egészségügyben, ami az eddiginél jóval szorosabb együttműködést feltételez – mondta V. Németh Zsolt. Magyarország az Európai Unió agrártermelésének 2 százalékát adja, a támogatásoknak viszont 3–3,2 százalékát kapja, így az ország egyértelműen haszonélvezője a közös agrárpolitikának – közölte az államtitkár.

V. Németh Zsolt a budapesti Sziget fesztiválon tartotta a vidékfejlesztési minisztérium erről szóló tájékoztatóját, minderről pedig az államtitkár azt mondta: „a falu és a város egymásra utalt szereplője a fejlesztéseknek, egyebek mellett ez is indokolja a Vidékfejlesztési Minisztérium jelenlétét a Sziget fesztiválon”. -->