Száguldani kezdett a piac a német alkotmánybíróság döntésére

A német szövetségi alkotmánybíróság ma jelentette be, hogy megmaradha az állandó eurómentőalap, az ESM. A felperesek beadványukban meg akarták akadályozni, hogy a német szövetségi elnök, Joachim Gauck aláírja az európai stabilitási mechanizmusról (ESM) szóló szerződést és ezzel aktivizálja az állandó mentőalapot. Ha a mentőalap meghiúsult volna, a közös európai valuta megszűnésétől lehetett volna tartani.

A múlt hét végén a Reuters húsz német alkotmányjogászt kérdezett meg, akik arra számítottak, hogy a bírák "igen, de..." - módon fogalmaznak majd. Például a német szavatosság összegét meghatározott felső összegben maximálják, vagy erősítik a  Bundestag beleszólási jogát.

Ez be is jött: az alkotmánybíróság 190 milliárd euróban maximálta a német részvétel jogát a mentőalapba, minden további hozzájáruláshoz a Bundestag jóváhagyása szükséges. Emellett az alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy az ESM-mel kapcsolatos döntéseket az alsó- és a felsőháznak is be kell nyújtani ellenjegyzésre, vagyis elutasította a mentőmechanizmus kapcsán a titkosítási záradékot.

A hír hatására az euró erősödni kezdett, a részvénypiac is emelkedéssel reagált. A forint augusztus 29 után ismét egy időre benézett a 280-as szint alá az euróvel szemben. A DAX tíz perccel a döntés után megközelítette az éves csúcsát, az euró pedig május óta nem látott erőt mutatott.

Angela Merkel német kancellár a Bundestagban - a német törvényhozás alsóházában - a 2013-as költségvetés tervezetének vitájában elmondott beszédében üdvözölte a döntést. "Jó nap ez Németországnak és Európának" - mondta Merkel. A döntés megnyitja az utat az ESM és a fiskális paktum ratifikációja előtt, ugyanakkor erősíti a törvényhozás jogait is.

Az ESM és az EFSF - az ideiglenes válságkezelő rendszer - a "szolidaritás eszköze", amelynek alkalmazásával hatékonyan kezelhető az Európai Unió és az euróövezet körül kialakult "bizalmi válság" - mondta.

Hozzátette: a közösségi szolidaritás mellett az egyéni felelősségvállalás az eredményes válságkezelés másik alapvető feltétele. Az erőfeszítések ezen a területen is meghozták már az első eredményeket, ezt mutatják az egyes válságállamok versenyképességének javulását jelző tendenciák.
Az első elemzői kommentárok szerint a német alkotmánybíróság döntéséből az következik, hogy Németország ratifikálhatja az ESM-et létrehozó kormányközi szerződést, de a ratifikációs okmányt ki kell egészíteni. E kiegészítésben Németország jelzi, hogy a szerződésben megállapított módon működtetett válságkezelő rendszerhez legfeljebb 190 milliárd euróval járul hozzá.

Az alkotmánybíróság továbbá ahhoz a feltételhez kötötte Németország részvételét, hogy az ESM működése során hozott valamennyi döntésről tájékoztatni kell a német törvényhozást.

Előfordulhat, hogy a szerződésben meghatározott keretek között mégsem lehet hatékonyan kezelni a válságot, és ezért bővíteni kell az ESM 500 milliárd eurós alapját, aminek következtében Németország terhe is növekedik. Az alkotmánybíróság erre az esetre kikötötte, hogy a 190 milliárd euró feletti befizetéshez, illetve garanciavállaláshoz meg kell szerezni a törvényhozás mindkét házának hozzájárulását.

Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke a határozatot ismertetve hangsúlyozta: a testület nem foglalkozott azzal, hogy az ESM alkalmas-e az euróövezeti válság kezelésére. Ennek megítélése "a politikusok dolga". Az alkotmánybíróság csupán azt vizsgálta, hogy miként lehet biztosítani a rendszer alkotmányos működését.

A testület egyelőre a ratifikáció ideiglenes megtiltására vonatkozó kérelmekről döntött, a két kormányközi szerződés ratifikációja ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok érdemi vizsgálatát pedig még nem végezte el - tette hozzá Andreas Vosskuhle.

Elemzői kommentárok kiemelik, hogy az alkotmánybíróság a szokásosnál jóval hosszabb ideig vizsgálta az ideiglenes rendelkezésre vonatkozó kérelmeket és igen kimerítően indokolta elutasító döntését, ezért nem várható, hogy az eljárás végére mégiscsak arra a megállapításra jut, hogy az ESM-ről és a fiskális paktumról szóló szerződés alkotmányellenes.
Elemzők szerint a piacok már előre "beárazták" a karlsruhei bíróság határozatát, a reakció így mérsékelt volt, a főbb tőzsdeindexek azonban így is erősödtek, a frankfurti DAX például éves csúcsot döntött és megközelítette a 7.400 pontos szintet. Erősödött az euró és a forint is, és csökkent az euróövezeti perifériális országok államkötvényeinek hozama, illetve az államadósságuk törlesztési kockázatára köthető biztosítások (CDS) árazása, ami a piaci bizalom erősödését jelzi.

A ratifikációról rendelkező jogszabályokat ellenzéki támogatással, kétharmados többséggel fogadta el a törvényhozás júniusban. Az alkotmánybíróságtól azonban csaknem 37 ezer polgár azt kérte, hogy állapítsa meg a törvények alkotmányellenességét, az eljárás befejezéséig pedig ideiglenes rendelkezéssel tiltsa meg az államfőnek a törvények életbe léptetését. A ratifikáció ellenzői szerint a két szerződés révén Németország részvétele az európai integrációban szétfeszíti az alaptörvény által meghatározott kereteket, és kiüresedik az államháztartás törvényhozási ellenőrzésének joga