Akár négyéves csúcsra is felszökhetett a szegények adója

Szeptemberben 6,4 százalékra emelkedhetett az infláció a Reuters által megkérdezett közgazdászok várakozása szerint az augusztusi 6 százalékos szintről. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a fogyasztói árak éves változásának ütemét.

Utoljára 2010 januárjában volt ilyen magas (6,4 százalék) az infláció, vagyis több mint másfél éves csúcsra emelkedett az elemzők várakozása szerint. A Danske Bank elemzői például azt valószínűsítik, hogy ennél is magasabb szinten, 6,5 százalékon alakult a pénzromlás üteme szeptemberben, de akadnak, akik ennél magasabb átlagos fogyasztóiár-emelkedést sem zárnak ki. Ha igazuk lesz, akkor 2008 nyara óta (augusztus: 6,5 százalék; július: 6,6 százalék), vagyis több mint 4 éve nem látott szintre szökött fel az infláció az év kilencedik hónapjában.

A „szegények adóját” ráadásul valószínűleg a benzin drágulása mellett az élelmiszerek árának emelkedése hajthatta felfelé, ami különösen negatívan hat az alacsonyabb jövedelműekre. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy a globális tényezők mennyiben játszottak szerepet a drágulásban. A magas infláció részben az adóemeléseknek tudható be, bár ezek a hatások hamarosan kiesnek az árindexből.

Amennyiben az infláció – a maginflációval és a a változatlan adótartalmú indexszel egyetemben – továbbra is magas szinten alakul, akkor az óvatos monetáris politikát indokolna. Emlékezetes, az MNB monetáris tanácsa az előző két ülésen egyaránt 25 bázispontos kamatvágást hajtott végre, így 6,5 százalékra csökkentette a rátát.

A monetáris tanács szerint „a várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve összességében a jelenleginél lazább monetáris kondíciók indokoltak. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak.”

A forint továbbra is viszonylag erős szinten ragadt (280-285 között az euróval szemben) annak ellenére, hogy fokozódtak a bizonytalanságok az EU/IMF-megállapodás kapcsán. Kedvező fejlemény, hogy a jövő évi 400 milliárdos kiigazító csomag bejelentése után a csődkockázati mutató is idei mélypontjára került. Mindezek alapján tovább csökkenhet a kamat, ha nem okoz túlzottan nagy negatív meglepetést az inflációs adat.