Elemző: Az élelmiszerár robbanása és az e-útdíj sem veszélyeztetni az inflációs célt

A várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékben, 6,6 százalékra ugrott az infláció az előző havi 6 százalékról, a fogyasztói árak 0,4 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest. A meglepetést leginkább az élelmiszerárak vártnál nagyobb gyorsulása okozta, míg a várakozásoknál nagyobb mértékben nőttek a dohányáruk árai és az üzemanyagárak is – írja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

„Eközben - tükrözve a forint erősödését és a változatlanul igen gyenge belső keresletet - a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai” – vélekedett az elemző.  „Az élelmiszerárak továbbra is igen jelentős felfelé mutató kockázatokat jelentenek, amit a mezőgazdasági termelői árak 18,1 százalékra ugrása is jelez” – tette hozzá.

Az üzemanyagárak viszont jelentősen estek októberben, miközben novemberben kiesik a bázisból a gázolaj jövedéki adójának tavalyi emelése. Ezért arra számítunk, hogy az infláció az év hátralevő részében visszaesik 6 százalék közelébe, vetítette előre.

„Decembertől tovább emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, ami az azt követő hónapokban jelenhet meg az árakban. Januárban és februárban kiesik az idei áfaemelés hatása, így az infláció az év elején 4,5-5 százalék közé mérséklődhet” – említette meg Suppan Gergely.

Mivel a belső kereslet továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint a jövő év második felében feltehetően az idei élelmiszerár robbanás hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számítunk, amit a jövő év közepétől bevezetésre kerülő elektronikus útdíj sem fékez érdemben – írja a TakarékBank közgazdásza. Úgy véli, az idén 5,9 százalék, jövőre 4,2 százalék lehet az átlagos infláció.

Az elemző szerint kockázatot az inflációs várakozások beragadása jelenti. „Mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik” – vetítette előre. Kiemelre: erre azonban 2014 első fele előtt nem számítunk.

Ha a monetáris tanács arra számít, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel a kockázati megítélés jelentősen javult az elmúlt hetekben – magyarázta Suppan, aki szerint a váratlanul magas szeptemberi infláció miatt azonban kérdéses, hogy októberben folytatódik-e a kamatcsökkentés, vagy egy hónap szünet után novemberben kerül sor a következő kamatcsökkentésre.

Gárgyán Eszter, a Citigroup régiós elemzője szerint az MNB októberben tovább csökkenti a kamatot, és az előző hónapokkal összhangban 25 bázispontos vágást hajt végre a monetáris tanács. Gárgyán úgy véli, hogy a magas infláció nem fogja megállítani a külső tagokat, hogy megszavazzák a kamatcsökkentést, amíg a forint stabil és a kockázati megítélés kedvező.

A Citigroup elemzőinek várakozása szerint novemberben kedvezőtlen lokális hírek érkezhetnek, amikor a hiteltárgyalások újraindulhatnak az EU-val és az IMF-fel. A közelmúltban bejelentett költségvetési intézkedések ellenére ugyanis még mindig nagy a szakadék a kormány és a hitelezők között, emiatt a bank elemzői kis esélyt adnak a megegyezésre a következő hónapokban.

A Citi elemzői szerint 2013 elején 5,5 százalék körüli szintre csökkehet az infláció, amikor az áfa emelésének hatása kiesik az éves indexből, és az egész évet tekintve is 5 százalék körül maradhat az infláció.