BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Inflációs adat - Nem jött be az élelmiszerár-sokk

Októberben a fogyasztói árak hat százalékkal voltak magasabban, mint egy éve. Az éves drágulás üteme elmaradt a szeptemberi csúcstól, ám az EU-ban még így is a legmagasabb.

Októberben a fogyasztói árak 6,0 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – jelentette ma reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

 Az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és az egyéb cikkek, üzemanyagok az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve, és a ruházkodási cikkek árai is csak kis mértékben emelkedtek.

Londoni elemzők kissé lassuló, 6,1-6,3 százalék közötti éves inflációt várnak októberre, így a most közölt valamivel jobbnak tekinthető a vártnál. A fogyasztói árak szeptemberben 6,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az infláció 2008 augusztusa óta nem volt ilyen magas. Az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak szeptemberben. Tavaly októberben 0,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet.

Az élelmiszerek áremelkedése a jelek szerint nem szűrődött át a várt mértékben a magyarországi fogyasztói árakba, és ez lehet az egyik oka az éves inflációs ráta jelentős múlt havi csökkenésének - vélekedtek az októberi inflációs adatok keddi ismertetése után londoni elemzők.

A keddi adatismertetés utáni értékelésükben a 4cast - az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző csoport - szakértői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az októberi inflációs számok tanúsága szerint a nyári élelmiszer ársokk a korábban gondoltnál "kevésbé markáns" hatást gyakorol a magyarországi fogyasztói árakra. A ház elemzői szerint nem kizárható, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stábja ennek nyomán lefelé módosítja rövid távú inflációs előrejelzését.

Egy hónap alatt – 2012. szeptemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek 0,6 százalékkal drágultak. Árnövekedés következett be az étolaj, a liszt, a tej, a baromfihús és a tojás, valamint a sertéshús esetében is. Árcsökkenés volt megfigyelhető ugyanakkor az idényáras élelmiszereknél, azaz a burgonyánál, a friss zöldségnél, és a gyümölcsöknél is. A főcsoportok közül a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 3 százalékkal, a szezonváltás következtében. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a háztartási energia és a szeszes italok, dohányáruk ára is. A tartós fogyasztási cikkek az átlaggal megegyező mértékben drágultak. Árcsökkenés következett be az egyéb cikkek körében, ezen belül a járműüzemanyagok ára 2 százalékkal csökkent. A szolgáltatásokért is kevesebbet kellett fizetni októberben, átlagosan 0,4 százalékkal.

2011. októberhez viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, több mint harmadával nőtt a tojás ára, és bő egyötödével drágult a sertészsiradék is. Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 10,4 százalékkal drágultak. A háztartási energia átlag alatti, 5 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 11,6, a vezetékes gáz pedig 4,2 százalékkal drágult.

Az EU 27 tagországában 2012 szeptemberében a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011. szeptemberben. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,3 százalék) és Svédországban (1), a legnagyobbat Magyarországon (6,4), valamint Romániában (5,4 százalék) mérték.

Az adat nem okozott meglepetést, a piaci szereplők többsége hasonló mértékű visszaesést várt az indexben – írták a CIB elemzői. Az infláció mérséklődése mögött elsősorban az üzemanyagok olcsóbbodása és bázishatás áll. Bár a következő hónapokban lassan tovább süllyedhet az árindex az éves átlagos infláció, idén és jövőre is jócskán az MNB 3 százalékos középtávú célja felett alakul. A kamatkilátásokat tekintve az adat semleges. Az elmúlt három hónap kamatdöntései, az MT ülések utáni közlemények és jegyzőkönyvek, valamint a külső tagok nyilvános megszólalásai mind megerősítik: a döntéshozók elsősorban a növekedési kilátásokra és a piaci folyamatokra figyelnek - vagyis ameddig a piaci hangulat azt lehetővé teszik, folytatják a monetáris kondíciók lassú, fokozatos enyhítését. Év végére 6, míg 2013 decemberére 5,5 százalékos alapkamatot prognosztizálnak a CIB-nél, 2012-ben az éves átlagos infláció 5,8 százalék lehet, ami a következő évben 4,6 százalékra mérséklődhet.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.