Százmilliárd forintos magyar tételt érint az uniós büdzsévita

Az idei költségvetés többletigényéről, illetve a jövő évi büdzsé számairól ugyanis az előírt kedd éjféli határidőig nem egyeztek meg az EU két költségvetési hatóságának, a miniszteri tanácsnak, illetve az Európai Parlamentnek a képviselői.

Az Európai Parlament 27 fős tárgyalódelegációja – amelynek egyedüli magyar képviselőként tagja Surján László is – ugyanis lemondta a részvételt a kedd esti egyeztetésre. A magyar EP-képviselő ezt azzal indokolta, hogy a miniszteri tanács nem alakított ki közös álláspontot az idei büdzsé többletigényével kapcsolatban. „Miután nem volt tanácsi álláspont, így nem volt miről tárgyalni” – mondta Surján László.

Az Európai Bizottság számításai szerint 9 milliárd euró hiányzik ahhoz, hogy az EU minden idei kötelezettségét teljesíteni tudja, vagyis ki tudja fizetni a már végrehajtott uniós projektek után beadott számlák értékét az egyes tagországoknak. Az uniós projektek ugyanis utófinanszírozottak, azokra a tagországok megelőlegezik a szükséges forrásokat, amit a projekt végrehajtása után az EU kifizet számukra.

A legnagyobb összeggel, 8,3 milliárd euróval a fejlesztési és vidékfejlesztési alapokra szánt forrásokat kellene kiegészíteni. A brüsszeli testület úgy számol, hogy a hiányzó, összesen 9 milliárd euróból 5,9 milliárdot kellene a tagállamoknak állniuk, mert a bizottság az idén 3,1 milliárd euró többletbevételre tudott szert tenni, főleg versenyjogi eljárások során kiszabott bírságokból, büntetésekből.

A kilencmilliárdos forrásról szóló megállapodás hiánya több országot is nehéz helyzetbe hozhat. A BruxInfo szerint Olaszország esetében 1,8 milliárd euró ragadhat benn, míg Csehország is egymilliárdot hiányolhat. A magyar számokkal kapcsolatban Surján László a Világgazdaságnak azt mondta: hazánk esetében mintegy 380 millió euró kifizetését érinti a megállapodás elmaradása. Ezt az összeget azonban a magyar költségvetés mindenképpen megkapja, hiszen ennek kifizetése jogi kötelezettsége az EU-nak, a megállapodás hiánya miatt viszont csúszhat annak utalása – emelte ki az EP-képviselő.

Az elmaradt keddi tanácskozáson az idei büdzsé többletigénye mellett a jövő évi költségvetés számairól is meg kellett volna egyezniük a miniszteri tanács és az EP képviselőinek. Az Európai Parlament ugyanis támogatva a bizottság áprilisban benyújtott tervezetét, azt szeretné, ha a 2013-as büdzsé összege közel 138 milliárd euró lenne, ami mintegy 7 százalékos emelést jelentene az idei évhez képest. Ezzel szemben a tagállamok kormányai csak közel 3 százalékos emelést tudnak elfogadni, amivel 133 milliárd euró lenne a költségvetés összege.

„Hasonló helyzet két éve is kialakult az EP és a tanács között, akkor december közepén sikerült megállapodni a 2011-es büdzsé számairól” – mondta Surján László, aki szerint most is megszülethet az év végéig az alku. „Akkor lesz tényleg baj, ha az év végéig nem sikerül megkötni a megállapodást, ugyanis akkor a jövő évi költségvetést hónapról hónapra fogják működtetni, vagyis havonta a 2012-es költségvetés kiadási tételeinek 1/12-ét lehet elkölteni, ami komoly nehézséget okozhat majd a kohéziós és agrártámogatások kifizetésében” – emelte ki az EP-képviselő. Ha például egy adott hónapban nagyobb értékű beruházásokról érkezik be számla az unióhoz, mint amennyi az adott hónapban elkölthet a 2012-es büdzsé alapján az unió, akkor a limit feletti részt nem tudja majd időben átutalni az EU.