Timothy Ash: Ortodox utódot akar látni a piac Simor helyén

Az MNB monetáris tanácsának többsége a negyedik egymást követő kamatdöntésen is 25 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott annak ellenére, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő ügynöksége múlt pénteken leminősítette Magyarországot. Vélhetően most is a tanács külső tagjai szavaztak kamatvágásra.

A külső tagok így annak ellenére szavaztak kamatvágásra, hogy az ország kockázati megítélésére nem javult az elmúlt hónapban. A forint ugyanakkor továbbra is stabil maradt az euróval szemben. Legutóbb egy éve volt ilyen alacsony a jegybanki alapkamat.

Ash: Már a következő jelöltre koncentrál a piac

A bejelentés utáni kommentárjában Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza úgy vélekedett: mivel a magyar gazdaság teljesítménye változatlanul gyenge, a forint pedig "viszonylag erős és stabil", további kamatcsökkentések várhatók. A fő kérdés most már inkább az, hogy ki váltja jövőre Simor Andrást az MNB élén, mert egy "nem konvencionális jelölt idegessé tehetné a piaci szereplőket, akik ortodox utódot akarnak látni" - vélekedett a Standard Bank londoni elemzője.

Az S&P lépése negatív a kockázati megítélésre

„A nemzetközi szervezetekkel történő megállapodást övező kockázatok emelkedése és a magyar államadósság S&P általi leminősítése kedvezőtlen irányba hathat a kockázati megítélésünkre” – áll a monetáris tanács kamatdöntés után kiadott közleményében. „A kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága szempontjából a Monetáris Tanács továbbra is fontosnak ítéli az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodást.”

„A monetáris tanács úgy látja, hogy a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. A gazdaságot érő költségsokkok ezért nem rontják a középtávú inflációs kilátásokat, lecsengésük után a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül” – olvasható a közleményben. „A kedvező globális pénzügyi piaci környezet a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti erős elköteleződésével együtt a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti.”

A tanács szerint „a várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve alacsonyabb kamatszint indokolt. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak.”

Suppan: Lassulhat a kamavágás üteme

„A hazai adósság S&P általi múlt heti leminősítése miatt ugyan érezhető volt némi elbizonytalanodás a kamatcsökkentési sorozat folytatását illetően, azonban a piaci reakciók igen mérsékeltek és csupán átmenetiek voltak” – vélekedett Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint „az eddigi kamatcsökkentésekre leginkább a globálisan enyhülő monetáris kondíciók, a nagy jegybankok újabb mennyiségi lazításai adhattak lehetőséget”.

A TakarékBank elemzői arra számítanak, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, így idén nem várnak további kamatcsökkentést, azaz az idei év végén 6 százalék lehet az alapkamat. „A kamatcsökkentési sorozat a jövő év elejétől folytatódhat, 2013 közepén 5,5 százalék, a jövő év végén 5 százalék lehet az alapkamat” – vetítette előre Suppan Gergely. „A kamatpálya várható alakulására azonban erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, az MNB vezetésének változása, valamint a 2014 első felére várt 3 százalékos inflációs cél elérésének tarthatósága”, figyelmeztetett.

Duronelly: Nem látható biztosan, meddig tarthat a vágás

A monetáris tanács feltehetően addig kész vágni a kamatokat, amíg a forint árfolyama kellően stabil, és amíg a hozamgörbe rövid vége hajlandó lekövetni/beárazni az alapkamat egyre csökkenő szintjét – írja a döntést kommentálva Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.
 
Ami a forint árfolyamát illeti, a többletet mutató folyó fizetési mérlegen felül elsősorban a feltörekvő kötvénypiacokra beáramló tőke tartja stabilan az árfolyamot még úgy is, hogy az ország hitelbesorolása folyamatosan romlik. Egyelőre nem látjuk okát, hogy ez a tőkeáramlás megforduljon, így várhatóan decemberben, illetve a jövő év első hónapjaiban is folytatódhat a honi kamatvágások sorozata.

Mivel a jegybank nem kommunikál azt illetően, hogy az inflációs célkitűzéses rendszert voltaképpen mire cserélte le, nehéz megmondani, hogy a kamatvágásnak pontosan hol lesz vége. Jelenleg úgy látjuk, hogy ezt maga a monetáris tanács, illetve annak a kamatvágás mellett szavazó négy külsős tagja sem fogalmazta meg magának, így várakozásaink szerint a kamatvágás időben és kamatszintben kifejezve addig fog folytatódni, amíg erre a piac lehetőséget ad. Ez a stratégia nyomokban más feltörekvő országok jegybankjainál megfigyelhető, mint ahogy az is, hogy bizonyos esetekben ez már valóban a helyi deviza érezhető gyengülésével jár együtt – írja Duronelly Péter.