Arról, hogy milyen bizonytalansági tényezők vannak, a NAV elnökhelyettese elmondta: még nem tudni, hogy milyen mértékben sikerül teljesíteni az áfából év közben előírt plusz 95 milliárd forintos előirányzatot. Emellett vannak olyan adónemek, amelyek teljesülése a jogszabályváltozások miatt kétséges. Az utóbbiak között említette a játékadót, amelynek tervezésekor még a pénznyerő automatákkal kalkuláltak, azokat azonban év közben betiltották, a távszerencsejáték szabályozása pedig - ez pótolta volna a kieső bevételt - még hiányzik, ezért itt lehet egy kis elmaradás.
Az evából befolyó adóbevételt sem látni még pontosan, azt, hogy a vállalkozások milyen árbevételt vallanak be, hiába nőtt meg ugyanis az alap, s választották a megemelt adókulcs mellett is sokan ezt az adónemet, a vártnál kevesebb adót fizettek be.
A jövedéki adó bevételekről ugyanakkor már most tudni, hogy túlteljesülnek az adókulcs évközi emelése miatt - ismertette az elnökhelyettes.
Varga Árpád szerint a jövő év sem lesz könnyebb, hiszen a bevételi előirányzat - 10 901 milliárd forint - 369 milliárd forinttal magasabb az ideinél. Ebből 140-160 milliárd forintot az áfabeszedés hatékonyságának növelésével, a pénztárgépek adóhatósághoz való online bekötésével kell elérni. A bevételi többlet másik része a tervek szerint a jogszabályváltozások eredménye lesz.
Az áfa hatékonyabb beszedéséhez hozzájárulhat, hogy január 1-jétől bevezetik a tételes áfa összesítő nyilatkozatot, igaz, hogy egyelőre csak 2 millió forint feletti számláknál, de ennek Varga Árpád szerint mindenképpen bevételnövelő hatása lesz.
A pénztárgépek online bekötésétől 96 milliárd forintos plusz áfabevételt vár a kormányzat. Ennek bevezetését azonban januárról áprilisra halasztották, amivel három hónap kiesett. Hogy ez végül mennyire lesz sikeres, attól is függ, hogy milyen ütemben tudják lecserélni a vállalkozások a pénztárgépeket, s milyen plusz jogosítványokat kapnak a revizorok.
Hozzátette: kétségtelenül van néhány szolgáltató ágazat, ahol már az is növeli a bevételt, hogy a NAV látja a napi forgalmat. Az új pénztárgépek ugyanis ezután rögzítik azt is, ha egy billentyűt lenyomnak a klaviatúrán, így az adóhatóság látja, ha valaki beüti az adatokat, de azok nem kerülnek be a memóriába. Arra a kérdésre, vajon honnan lesz az új pénztárgépekre a vállalkozásoknak pénzük, elmondta: a nemzetgazdasági miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy dolgozzon ki egy megoldást a gépcsere támogatására. Négyszázezer darab pénztárgéppel, s átlagosan százezer forintos árral számolva a gépcsere költsége 40-60 milliárd forint lehet a vállalkozói körben az elnökhelyettes szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.