Svájc bezárkózik: nem kötnek adóegyezményt Berlinnel

Ezzel egyelőre marad az eddigi gyakorlat a Svájcban lévő német illegális vagyonnal való bánásmód tekintetében.  Ezért a német adóhatóságoknak minden gyanús esetben konkrét adatokkal kell hivatali segítséget kérniük, amikor svájci támogatást kívánnak adócsalások nyomozása során. Widmer-Schlumpf arra is utalt, hogy a most folyamatban lévő utólagos német adókövetelések elévülnek.

A Handelsblatt szerint a Svájccal való vitatott adóegyezmény az SPD és a Zöldek által uralt német tartományok ellenállásán hiúsult meg véglegesen. A Bundesrat és a Bundestag között közvetítő egyeztető bizottság ugyanis nem tudott kompromisszumról megegyezni.  A svájci szövetségi elnök és a svájci bankok sajnálkozásukat fejezték ki a döntés miatt. Az Európai Unió pedig bírálta, hogy a vörös-zöld szövetségi tartományok választási kampánytaktikából milliárdos bevételekről mondtak le.

Az egyeztető bizottság 19-10 arányban ugyanakkor egy olyan nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólítja a német szövetségi kormányt, hogy ismét vegye fel Svájccal a tárgyalások fonalát "egy igazságos adóegyezmény" megkötése érdekében, amelynek nem szabad "megjutalmaznia az elmúlt évtizedek adócsalóit." 

Több év munkája veszhetett kárba

A berlini és a berni vezetés több éves tárgyalása során kidolgozott egyezmény szerint a németországi illetőségű magánszemélyek svájci pénzintézeteknél elhelyezett, és a német adóhatóság elől eltitkolt eszközeire - az összeg nagyságától és az elhelyezés óta eltelt idő hosszától függően - 21 és 41 százalék közötti adót vetnek ki. A 10 évre visszamenőleg kivetendő különadó beszedéséről a svájci pénzügyi igazgatás gondoskodik. Az anonim eljárás révén a pénzüket Svájcba menekítő németeknek továbbra sem kellett volna felfedniük kilétüket, megtakarításukat pedig legalizálják.

A Svájcban már ratifikált és a német törvényhozás alsóházában, a konzervatív-liberális többségű Bundestagban megszavazott egyezménytől a német pénzügyminisztérium 10 milliárd eurós bevételt remélt. A megállapodás másik lényeges eleme volt, hogy a Svájcban elhelyezett német megtakarítások hozamát 2013-tól a német szabályoknak megfelelően adóztatták volna.

Brutálisan fehérítenének

Eközben a svájci kormány a szigorúbb nemzetközi szabályozás elé szalad azzal, hogy már megkezdte a bankszektor kifehérítését. Három év múlva az új szabályozás szerint a súlyos adóelkerülési ügyeket pénzmosásként kell kezelni. Bern már most azt követelné a bankoktól, hogy utasítsák el azok megbízásait, akik nem mutatják be a vagyonukra vonatkozó adóbevallásokat a pénzintézeteknek. A svájci bankszektor felháborodottan tiltakozik, elemzők pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az elhamarkodott lépés megfoszthatja az országot pénzügyi központ statusától. Az amerikai kormány három évvel ezelőtt kezdődő adóelkerülési vizsgálatait megelőzően a Bloomberg adatai szerint Svájc 2100 milliárd dollárnyi külföldi bankbetétet vonzott. Washington elsőként az UBS-re csapott le és még legalább tizenegy bank ellen folyik jelenleg is eljárás adóelkerülés segítése címén.

Feketelistára tenné Svájcot az EU

Az adófizetés megkerülése elleni akcióterv keretében az Európai Bizottság többek között azt ajánlja a tagállamoknak, hogy az eddiginél keményebben lépjenek fel az adóoázisok ellen. Ennek pedig kihatásai lehetnek Svájcra nézve.

Svájc számára az a kellemetlen, hogy bár betartja az OECD normákat, az EU véleménye szerint több adózási gyakorlata (köztük a kantonok által nyújtott adóelőnyök a holdingok és a rokon cégek részére) sérti a kódex kritériumait, ahogy ezt Semeta a sajtó előtt megerősítette. Ha pedig a tagállamok követik az Európai Bizottság ajánlását, Svájcot "fekete listára" kellene helyezniük. Ennek pedig súlyos következményei lehetnének, az ajánlás ugyanis azt kívánja az államoktól, hogy az esetleges kettős adózási egyezményeket "vagy újból tárgyalják le, vagy szűntessék meg, aszerint, ami nekik a legmegfelelőbb, azért, hogy "javuljon a minimális norma betartása az érintett harmadik állam által."