Megijedhet az MNB a forint zuhanásától?

A 2012 augusztusa óta megszakítás nélkül tartó (eddig 125 bázispontos) tavalyi kamatvágás-sorozat után idén először január 29-én ül össze az MNB Monetáris Tanácsa, hogy a jelenleg 5,75 százalékos irányadó kamatról döntsön. Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan ezúttal is a 25 bázispontos vágás és a kamattartás lehet a két megvitatott opció – vetítik előre a CIB Bank közgazdászai.

Szerintük a tavalyinál kedvezőbb inflációs környezet elvileg segítheti a kamatpolitikát, de (elsősorban) a magas devizaadósság miatt a döntéshozók számára továbbra is elsőszámú igazodási pont maradhat forint árfolyama, illetve általában a magyar pénzügyi eszközöktől elvárt kockázati felár (kötvényhozam-prémium, CDS-felár). Az eddigi öt kamatvágás után és a piaci mozgástér szűkülésével azonban idén már az infláció várhatóan dinamikus csökkenése ellenére is korlátozott lehet a kamatcsökkentési lehetőség.

Nincs meglepetés: Ötödszörre is leszavazták Simort

A tavalyi 5,7 százalékos éves átlagos CPI után idén akár a 3 százalékos jegybanki célt is megközelítheti az átlagos infláció. Ugyanakkor a várakozások javulásában legnagyobb szerepet játszó rezsicsökkentési terv már a decemberi kamatdöntés idején is ismert volt, és azt az új MNB-előrejelzés is figyelembe vette. A legfrissebb piaci konszenzus sem számít arra, hogy idén 5 százalék alá csökkenjen az alapkamat.

Elemzők: Januárban tovább vághatja a kamatot az MNB

A CIB elemzőinek várakozása szerint az első szünet a kamatvágási ciklusban már januárban bekövetkezhet, bár a piaci konszenzus 25 bázispontos csökkentéssel számol és ezt a kimenetet sem tartanák meglepetésszerűnek. A kamattartás mellett szólhat, hogy az utóbbi hónapok döntéseiben elsőbbséget kapott pénzpiaci folyamatok javulása az utóbbi egy hónapban megállt, egyebek mellett a forint a korábban jellemző sávjából kitörve a 290-es, majd e hét végén a 295-ös EUR/HUF-szint fölé gyengült. Ezzel párhuzamosan mind a historikus, mind az implicit árfolyam-volatilitás megugrott.

Az FRA jegyzések csökkenése (további kamatcsökkenési várakozások beárazódása) is megállt a decemberi kamatcsökkentés óta. A piaci mozgások mögött több olyan tényező is meghúzódik, amely nem csupán néhány napos vagy hetes hatást fejthet ki. Ide tartozik a jegybankelnök-váltással kapcsolatos aggodalom, ami az új jelölt megnevezése után a monetáris politikában várhatóan bekövetkező változásokkal kapcsolatos találgatások felerősödésével folytatódhat – vélekednek.

Londoni elemzők: Orbán Viktor kellemes meglepetést is okozhat

„Ide soroljuk a régiós árfolyamhatást is, ami elsősorban a zloty gyengülésén, az erősödő lengyel növekedési aggodalmakkal párhuzamosan jelentkezik. (A lengyel deviza idén eddig mintegy 2,5 százalékkal értékelődött le az euróval szemben.) Ilyen környezetben (ami viszonylag kedvező globális kockázatvállalási hajlandóság mellett alakult ki) a forint gyengülése egy újabb kamatvágást követően a szinte már automatizálódott kamatvárakozások nyomán akár öngerjesztő is lehet” – figyelmeztetnek.