Nincs meglepetés: Az MNB-t nem érdekli a forint hanyatlása

A kamatcsökkentés irányába mutatott, hogy a magyar gazdaság valószínűleg nem tudott kilábalni a recesszióból. Novemberben 6,9 százalékkal zuhant az ipari termelés éves alapon, a kiskereskedelmi forgalom pedig 4,1 százalékkal esett. A kamatvágási ciklus elindítása melletti fontos érv volt (még augusztusban), hogy a magyar gazdaság recesszióba került, az MNB monetáris tanácsának külső tagjai pedig monetáris enyhítéssel kívánják segíteni a kilábalást. Az IMF szerint tavaly 1,5 százalékkal eshetett vissza a GDP, idén pedig stagnálhat a gazdaság.

Az elmúlt hónapokban az inflációs kockázatok is mérséklődtek – noha a kamatvágási ciklus kezdetekor a kilátások nem voltak összhangban a 3 százalékos céllal –, az infláció továbbra sem tekinthető horgonyzottnak Magyarországon. A KSH szerint decemberben 5 százalék volt az infláció, és elemzők szerint idén közel kerülhet a pénzromlási ütem a 3 százalékos célhoz, azonban ezt nagyrészt a rezsicsökkentés okozza. A maginfláció az MNB decemberi jelentése szerint nem kerül összhangba a céllal, ami óvatosságra intheti a tanács tagjait.

Az államkötvények hozama és a CDS-felár is stabil maradt az elmúlt hónapban, azonban a forint jelentősen esett, nagyrészt azért, mert a piaci szereplők azt várják, hogy Simor András MNB-elnök márciusi távozásával unortodox monetáris politika jöhet. Az euró/forint kurzus hétfőn elérte a 300-as szintet, innen azonban fordulni tudott a forint. Kedden 297 közelébe korrigált a kurzus. A hazai deviza esése pedig figyelmeztető jelzés a monetáris tanács külső tagjainak, hiszen a külpiaci hangulat nem indokolta a forint gyengülő trendjének fennmaradását.

Az alapkamat 2010 novembere óta nem volt olyan alacsony, mint jelenleg.

Az euró/forint árfolyam a kamatdöntés előtti 297 alatti árfolyamról a vágás után 297,5-ig emelkedett. Nagyobb forintpiaci reakció azért nem volt, mert már beárazták a kamatvágást; a Reuters által megkérdezett 21 közgazdászból 18 kamatcsökkentést prognosztizált.

Szoros szavazás

A monetáris tanács „szűk többséggel” döntött az újabb 25 bázispontos csökkentésről – mondta el Simor András, az MNB elnöke. Két javaslat volt a tanács előtt, egy tartás és egy csökkentés – tette hozzá. Valószínűleg ismét a külső tagok szavazták le az MNB vezetését.

Idén és jövőre is csak mérsékelt ütemben növekedhet a GDP, a munkanélküliség tartósan 10 százalék felett maradhat, ami az MNB szerint laza munkaerőpiacot jelent – mondta el Simor.

A belföldi kereslet idén továbbra is visszafogott maradhat, de bővülni fognak a reáljövedelmek, ám mérlegalkalmazkodás lesz jellemző a lakosságra. A fogyasztás nem fog érdemben hozzájárulni a növekedéshez. Az MNB visszafogott beruházási aktivitásra számít. A külső kereslet sem alakult kedvezően, így az export is csak visszafogottan bővülhet, ám a növekedés legfontosabb, talán kizárólagos forrása lesz az export. Az MNB negatív kibocsátási résre számít, aminek dezinflációs hatása van, ám a gazdaság potenciális növekedése nagyon lecsökkent.

A jegybank az elmúlt években számos válságkezelő eszközt használt, aminek alapvető célja az volt, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer hatékony működését elősegítse – hangsúlyozta Simor. Az MNB elnöke ezek között említette azt, hogy a befagyott piacokon (állampapír- és jelzálogpiac) beavatkoztak.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta, hogy az MNB-nek olyan eszközöket kellene bevetni a gazdasági növekedés elősegítése érdekében, mint amilyeneket a Fed vagy az EKB is használ.

„Egy kis, nyitott gazdaságban, ahol az infláció meghaladja a célszintjét, a nem konvencionális eszközökkel csínján kell bánni” – hangsúlyozta az MNB elnöke a sajtótájékoztatón. A monetáris tanács is megemlékezett erről a közleményben – hívta fel a figyelmet. A közlemény szerint „a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget”. A tanács egységesen foglalt állást a nem konvencionális gazdaságpolitika kapcsán – mondta Simor egy kérdésre válaszolva.

A forint erősödéssel reagált a közleményre, hiszen az MNB csillapította azokat a várakozásokat, hogy unortodox eszközöket fognak bevetni Simor távozása után. Az euró/forint kurzus 296-os jegyzésre került.

A jegybanki alapkamat sokféle csatornán hat az inflációra és a reálgazdaságra. Az egyik csatorna az árfolyam – reagált a forint esését firtató kérdésre. (Emlékezetes, a forint hétfőn 300-as szintre esett az euróval szemben.) Az infláció alakításának legerősebb csatornája az, hogy a forint árfolyam miként alakul – jegyezte meg.

Mit szólak az elemzők?

„A 300-hoz közelítő euró/forint árfolyam sem tántorította el a Monetáris Tanácsot, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklust”, írta Gabler Gergely. Az Equilor vezető közgazdásza szerint valószínűleg a korábbiaknak megfelelően 4:3 arányban dőlt el a kérdés, a külső tanácstagok többségével.
 
„Magyarország növekvő kockázati megítélése csak a forint piacán okozott látványos gyengülést, az állampapír-piaci hozamok alig emelkedtek az év végi szintjükről. A 10 éves állampapír hozama az év végi 6,1 százalékhoz képest 30 bázisponttal emelkedett, de még így is 5 éves mélypont közelében mozog” – mutatott rá Gabler Gergely. Hozzátette, a CDS piacán sem látható a befektetői bizalom megingása, a 275 pontos érték a nyugodt piaci hangulatot tükröz.

Tovább lazíthatnak idén

A mai döntés fényében az Equilor valószínűsíti, hogy idén tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, év végére 4,5-4,75 százalékos alapkamatra számítanak. „A monetáris lazítások terén csak akkor várunk szünetet, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 feletti forint árfolyammal, és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul” – írta Gabler.

„Az MNB nem ijedt meg a gyengülő forinttól” – emelte ki Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzser. „Nehéz helyzetbe került az MNB, hiszen ha a 300-as euró/forint szint közelében megállt volna, akkor egyértelműen jelzi, hogy igenis létezik olyan árfolyamszint, amely mellett az eddig mindenre elszánt külsős tagok is visszavonulót fújnak, és egy ilyen konkrét szint explicitté tétele a későbbi mozgásteret szűkítette volna” – vélte Bebesy.

Szerinte a mostani enyhítés a jelenlegi forintárfolyam tükrében felveti a kérdést annak kapcsán, hogy miként értelmezendő a Monetáris Tanácsnak az az iránymutatása, amely szerint addig folytatódik a kamatcsökkentés, amíg a kedvező globális folyamatok megmaradnak. „A hajszálnyival kedvezőbb globális növekedési kilátások, és a stabilabb eurózóna mellett a gyengülő forint mindenképpen romlást jelez” – tette hozzá.

„A 300-as szint feletti kamatvágásokra eddig nem volt példa, így a forint árfolyamra is váratlan hatással lehetnek. A gyengülő forint kapcsán nem látszik, hogy mi lenne a külsős tagok álláspontja, és a kormány kommunikációja is meglehetősen ellentmondásos, így lehet, hogy nagyobb kilengések elé nézünk” – vetítette előre. 

Volt némi elbizonytalanodás 

„A forint árfolyamának gyengülése és az euróval szembeni 300-as lélektani szint elérése miatt ugyan érezhető volt némi elbizonytalanodás a kamatcsökkentési sorozat folytatását illetően, azonban a piaci árazások, a határidős kamatlábak a kamatcsökkentést vetítették előre” – vélte Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint az enyhülő pénzpiaci kondíciók, az alacsonyabb szinteken stabilizálódó hozamok és kockázati felárak, valamint a reálgazdasági mutatók és az érdemben javuló inflációs kilátások alátámaszthatják az alapkamat további csökkentését. Suppan ugyanakkor kiemelte, hogy az alacsonyabb kamatok a forint árfolyamát sérülékenyebbé tették.

„Az eddigi kamatcsökkentésekre leginkább a globálisan enyhülő monetáris kondíciók, a nagy jegybankok újabb mennyiségi lazításai adhattak lehetőséget, amelyek a hazai pénzpiaci hozamokra is igen erőteljes hatással vannak” – tette hozzá.

A TakarékBank elemzői arra számítanak, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, így az 5 százalékos alapkamat az év közepére érhető el. „A kamatpálya várható alakulására azonban erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, az MNB vezetésének változása, valamint a 2014 első felére várt 3 százalékos inflációs cél elérésének tarthatósága” – vélte. „Amennyiben az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, valamint a jövő évi inflációs célt nem fenyegetik előre nem látható kockázatok, a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is, így az év végére 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat” – prognosztizálta Suppan.