Magyar GDP-adat: ez már a gödör alja?

A részletes adatokat a KSH csak később  teszi közzé. Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője szerint az adatot a gyenge agrártermelés, az ipar visszaesése és a belső fogyasztás zsugorodása magyarázza.

Egyértelműen negatív meglepetés a negyedik negyedéves GDP-adat – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakember szerint a felhasználási oldalon a nettó export hozzájárulása lehetett jóval kisebb a várakozásoknál, míg a termelői oldalon – ezzel összefüggésben – az ipari termelés visszaesésének mértéke haladhatta meg a prognózisokat. Az idén a szakember 0,5 százalékos zsugorodásra számít, ennek azonban felfelé mutatóak a kockázatai: a mezőgazdaság és a nettó export egyaránt erősebben húzhat felfelé – az előbbi a bázishatás, az utóbbi az autóipari termelés felfutása miatt –, és az infláció csökkenése lendületet adhat a lakossági fogyasztásnak is. Török Zoltán szerint nem kizárt, hogy a 2013-as átlagos infláció 3 százalék körül alakul, amivel első ízben sikerülhetne elérni a 2001-ben kitűzött jegybanki célszintet.

Európa: jobban esik, ha többen esnek

Az Európai Unió GDP-je a negyedik negyedévben 0,5 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, az eurózónában 0,6 százalékos volt a visszaesés – jelentette csütörtök délelőtt az Eurostat. A 0,9 százalékos magyar mínusznál – a statisztikai hivatalt tájékoztató tagállamok közül – csak Portugália számolt be nagyobb, 1,8 százalékos visszaesésről.

Éves összevetésben a szezonálisan kiigazított adatok szerint az unió gazdasága 0,6 százalékkal, a közös pénzt használó blokké 0,9 százalékkal zsugorodott. A 2,8 százalékos magyar mínusznál gyengébb mutatóról a görög (mínusz 6,0 százalék), a ciprusi (mínusz 3,0 százalék) és a portugál (mínusz 3,8 százalék) statisztikusok tájékoztatták az Eurostatot.

Az eurózóna adatai negatív meglepetést keltettek: a Bloomberg által megkérdezett elemzők prognózisainak mediánja 0,5 százalékos negyedéves visszaesés volt. A három legnagyobb gazdaság mindegyike zsugorodott: a német GDP 0,6 százalékkal, a francia 0,3 százalékkal, az olasz 0,9 százalékkal csökkent negyedéves összevetésben.

A német gazdaság idei kilátásairól itt olvashat.

A szlovák gazdaság 2012 negyedik negyedévében „mindössze” 0,7 százalékkal bővült éves összevetésben – ez jelentősen elmarad a harmadik negyedévi 2,1 százalékos növekedéstől (is). Az álláshelyek száma (a szezonálisan kiigazított adatok szerint) ez előző negyedévi 0,2 százalék után 0,5 százalékkal csökkent év/év alapon. Az export az országban gyártott autók iránti kereslet visszaesése miatt csökkent, a munkanélküliség növekedése pedig a fogyasztásra gyakorolt negatív hatást.

A cseh GDP a magyarral megegyező mértékben, 1,7 százalékkal csökkent éves összevetésben, negyedéves szinten pedig zsinórban a negyedik negyedévet zárta mínuszban (bár az október-decemberi 0,2 százalék valamivel „jobb”, mint a magyar adat). A 2012 végi, 2013 eleji adatok nem adnak sok okot a bizakodásra: decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,1 százalékkal, három éve nem látott mértékben csökkent – csakúgy, mint az ipari termelés, amelyben 12,5 százalékos volt az éves mínusz. Eközben a munkanélküliség januárban 8 százalékra – „történelmi” csúcsra – emelkedett.

Japán sem kivétel

Japán zsinórban a harmadik negyedévet zárt mínuszban 2012 végén: a világ harmadik legnagyobb gazdasága 0,1 százalékkal (évesített adatok szerint 0,4 százalékkal) zsugorodott – rácáfolva az elemzőkre, akik a Dow Jones és a Reuters konszenzusa szerint egyaránt 0,1 százalékos növekedést vártak. Sovány vigasz, hogy a visszaesés sokkal kisebb volt, mint a harmadik negyedévi 3,8 százalékos évesített mínusz.

A japán kormány növekedési terveinek kritikájáról itt olvashat.

Az aszály, a viszály meg a bázishatás

Míg a bruttó hazai termék csökkent, addig a foglalkoztatás továbbra is jelentősen bővült, s emellett a munkanélküliség is csökkenni tudott az év elejéhez képest – olvashattuk a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. „Az iparban fontos beruházások történtek, emellett a járműipar kapacitása folyamatosan bővül, amelynek hatása idén már érezhető lesz. A minimálbér és a nettó bérek emelkedtek, a családi adókedvezményben részesülők jelentős reálbér növekedést tapasztalhattak. Mindemellett a Kormánynak sikerült a költségvetés egyenlegét – a tavalyi többlet után – 3 százalék alatt tartani, ami nemzetközi összevetésben is szinte példátlan siker.”

A tárca szerint a visszaesés „minden valószínűség szerint az ipari és a mezőgazdasági termelésre vezethető vissza, azokra az ágazatokra, melyek 2011-ben jól teljesítettek, vagyis a bázishatás erős volt. Ezeken túl az ipar esetében az EU elhúzódó válsága miatti csökkenő export-megrendelések, utóbbi esetében az aszályos idő játszott főszerepet.”

Idén a növekedés ráadásul úgy térhet vissza, hogy az államháztartás pénzügyei rendben vannak, az adósság folyamatosan csökken és a foglalkoztatás is bővül – jósolja az NGM. „Magyarország piaci finanszírozása biztosított, ezt mutatja a kötvénykibocsátás sikere is, ez pedig erősíti a bizalmat az ország fundamentumai iránt, ami a beruházások emelkedéséhez vezethet. Ezt a kormányzat stratégiai megállapodásai és a véglegesített adóstruktúra is segíti.”