Újabb 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa Simor András elnök utolsó ülésén, miután tavaly a negyedik negyedévben mélyült a recesszió, és az inflációs nyomás is mérséklődött. A gazdaság teljesítménye 2,7 százalékkal zuhant 2012 utolsó három hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Az MNB tavaly augusztusban azért kezdett kamatvágási ciklusba, hogy segítse a kilábalást, így a gyenge adat újabb okot adott a kamatszint további csökkentésére.
Közben az inflációs aggodalmak is csökkentek, vagyis a fogyasztói árak emelkedése egyre közelebb kerül az MNB 3 százalékos céljához. Januárban 3,7 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal, ami jelentős javulás a tavaly decemberi 5 százalékos szinthez képest. Ez az adat is alátámasztotta, hogy folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus.
Magyarország kockázati megítélése és a forint árfolyama ugyanakkor nem javult az elmúlt hetekben. Az 5 éves CDS-felár éppen ma emelkedett 310 bázispont fölé, amire tavaly október óta nem volt példa. A csődkockázati mutató emelkedése tehát nem éppen Magyarország megítélésének javulását jelzi. A CDS-felár növekedésében fontos szerepe van az olaszországi eredményeknek, ami komoly zuhanást eredményezett a tőzsdéken és kockázatkerülési hullámot indított el.
A forint árfolyama közben tartósan a 290-es szint felett áll az euróval szemben, és a hazai eszközöket nyomasztják a jegybanki elnökcserével kapcsolatos aggodalmak is. A Világgazdaság korábbi értesülése szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kerül az MNB élére, és piaci szereplők szerint van esély arra, hogy olyan unortodox intézkedéseket hoz az új elnök, ami a forint esésével járhat.
Az aggodalmakat hűtötte, hogy a monetáris tanács a januári kamatvágást követően közölte, hogy „a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget”.
Szakértők szerint a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat a következő hónapokban, és akár 4,5 százalékig is vághatja a kamatot a monetáris tanács. Az európai adósságválság esetleges felerősödése, vagy a Federal Reserve kötvényvásárlási programjának csökkentése ugyanakkor szűkíthetik az MNB mozgásterét, mint ahogyan egyes unortodox monetáris politikai eszközök hazai bevetése is.
„A piaci árazások, a határidős kamatlábak további mintegy 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig” – írja Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint már a jövő hónapban 5 százalékra csökkenhet az alapkamat.
Ha az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, illetve a személytől függetlenül nem kerül sor váratlan eszközök bevetésére, akkor a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is – vélekedett.
„Egy év múlva parlamenti választások lesznek, így a kormány számára is egy stimulatívabb monetáris politika lenne a megfelelő” – véli Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a leköszönő jegybankelnökre gyakorolt politikai nyomás jó figyelmeztetés a következő jegybanki vezetésnek, hogy a kormányzati gazdaságpolitika szempontjait elsők között kell figyelembe venniük döntéseik során, máskülönben elkerülhetetlenül nyílt konfliktusba kerülnek az államhatalommal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.