Nincs meglepetés: Simort az utolsó ülésén is leszavazták

A Monetáris Tanács megítélése szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén indulhat meg újra, azonban mind a külső, és különösen a belső keresleti tényezők csupán mérsékelt bővülést vetítenek előre. A Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdaságot kapacitásfelesleg jellemzi. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség ugyanakkor arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése érdemben elmarad a válság előtti ütemétől. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami a döntéshozók többsége szerint biztosíthatja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon – áll a februári kamatvágás hátterét ismertető rövidített jegyzőkönyvben. A kamat akkor 25 bázisponttal, 5,25 százalékra csökkent.

Az infláció januárban a vártnál erőteljesebben lassult, a csökkenés az áruk és szolgáltatások széles köréhez köthető. Mindez az inflációs alapfolyamatok számottevően mérséklődő dinamikájával együtt a gyenge belső kereslet erősebb dezinflációs hatását tükrözheti. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az előrejelzéseknél visszafogottabb ütemű év elejei áremelések, valamint a maginfláción kívüli tételeket érintő kormányzati intézkedések következtében a rövid távú inflációs kilátások jelentős mértékben javultak. A középtávú inflációs folyamatok szempontjából azonban bizonytalanságot jelenthet, hogy a vállalati szektor a kormányzati intézkedések hatására emelkedő termelési költségeit milyen mértékben képes beépíteni az árazásába. Ezért a Monetáris Tanács továbbra is kiemelt figyelemmel követi az inflációs alapfolyamatok alakulását. Több tanácstag úgy vélekedett, hogy a jelenlegi kedvező inflációs folyamatok tartósságának megítélésében további fontos támpontot jelent majd a jegybank márciusban megjelenő inflációs jelentése. A tanács egyik tagja rámutatott, hogy a tartósan gyenge kereslet dezinflációs hatása még az eddig feltételezettnél is erősebb lehet, így a középtávú inflációs kockázatok a korábban gondoltnál is alacsonyabbnak bizonyulhatnak. Néhány tanácstag felhívta a figyelmet arra, hogy az erőteljes dezinfláció nem a potenciális növekedés vártnál kedvezőbb, hanem a tény GDP vártnál jóval kedvezőtlenebb alakulásának következménye.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapban erős maradt, azonban továbbra is kockázatot jelent a kedvező pénzpiaci hangulat és a világgazdaság visszafogott növekedési kilátásainak kettőssége. A hazai kockázati megítélés eközben érdemben nem változott. Utóbbival kapcsolatban a testület egy tagja felhívta a figyelmet arra, hogy a támogató pénzpiaci környezet mind ez ideig a hazai fundamentumok érdemi javulása nélkül maradt fenn, emiatt a kedvező folyamatok megítélésében fokozott óvatosság lenne indokolt. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a sikeres devizakötvény-kibocsátás mérsékelte az ország finanszírozási kockázatait. Egyes tanácstagok szerint a finanszírozási költségek további csökkenését és a kedvező kockázati megítélés tartós fennmaradását segítheti az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutalappal történő együttműködés.

Az augusztus óta tapasztalt forintgyengüléssel kapcsolatban nem volt egységes a testület tagjainak megítélése. Egyes tagok szerint a kedvező globális pénzpiaci környezet, a kormányzatnak az alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződése a hazai pénzügyi eszközök felárát mérsékelheti, mindezen tényezők pedig indokolttá tehetik a monetáris kondíciók óvatos lazítását. Más tanácstagok ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy a forint augusztus óta tartó gyengülésében fontos szerepet játszottak az eddigi és beárazott kamatcsökkentések, ezért mind az inflációs cél középtávú elérése, mind a lakosság – még mindig magas – nyitott devizapozíciója szempontjából kockázatos lehet a további kamatcsökkentés, helyette kiváró, óvatos monetáris politika indokolt. Néhány tanácstag arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nem látszik érdemi fordulat sem a belföldi fogyasztásban, sem a beruházásban, sem pedig – az erős hitelkínálati korlátok miatt – a hitelezési folyamatokban, így az alacsonyabb jegybanki alapkamatszint a jelenlegi körülmények között nem képes hathatósan támogatni a növekedés beindulását.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt hónapban beérkezett adatok azt jelzik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ami a döntéshozók többsége szerint azt valószínűsíti, hogy a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. A tanácstagok többsége úgy véli, hogy a kedvező globális pénzügyi piaci környezet a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti. Mindezen tényezők tükrében az inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető.

Az elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat 25 bázispontos csökkentését négy tanácstag támogatta, míg hárman a kamatszint tartására szavaztak. A jövőbeni monetáris politikai lépések tekintetében a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.