A japánok a kormányban bíznak, a gazdaságpolitikában nem

A Kyodo hírügynökség felméréséből az is kiderült, hogy a választók 69 százaléka nem számít béremelésre, és még a kormánnyal elégedetteknek is csak alig több mint harmada ért egyet a kabinet gazdaságpolitikai elképzeléseivel. A közvélemény-kutatási adatok már csak azért is meglepőek, mert elemzők eddig a kabinet határozott gazdaságpolitikai lépéseinek tulajdonították a december végén hivatalba lépett Abe Sindzó és kormánya töretlen népszerűségét.
   
Abe Sindzó rövid kormányzása alatt két gazdaságélénkítő csomagot is kidolgozott, a jegybank általa kinevezett új elnöksége pedig forradalminak tartott monetáris lazítást jelentett be, hogy kivezesse az országot a másfél évtizede tartó deflációból és gazdasági stagnálásból.
   
Habár a tokiói értéktőzsde indexe közel ötéves csúcsra emelkedett az intézkedéseknek köszönhetően, sokan arra figyelmeztettek, hogy a radikális, az infláció gerjesztésére irányuló lépések komoly kockázatokkal járnak, egyebek mellett az árak emelkedése bérnövekedés hiányában megtépázhatja Abe népszerűségét.
   
Annak ellenére, hogy a kabinet gazdaságpolitikája nem örvend nagy népszerűségnek, a felmérés szerint a júliusi felsőházi választáson a japánok 42,5 százaléka a kormányzó Liberális Demokrata Pártra (LDP) szavazna, míg a legerősebb ellenzéki erőt, a Japán Restaurációs Pártot csupán 8,5 százalékuk támogatja. Az LDP jelenleg kisebbségben van a felsőházban, ezért a júliusi választáson elemzők szerint Abének "nagyot kell nyernie" ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a kormány élén és a párton belül.