Egy csepp unortodoxia az MNB-től
A Bank of England „Funding for Lending” sémájának mintájára kidolgozott Növekedési Hitel Program első eleme, hogy a jegybank nulla százalékos kamattal, összesen 250 milliárd forintos keretösszegben ad hitelt a kereskedelmi bankoknak, amelyet kkv-k hitelezésére fordíthatnak. A bankok legfeljebb 2 százalékos, fix kamattal hitelezhetnek. Nagy Márton, az MNB igazgatója a programot ismertető háttérbeszélgetésen kiemelte: célzottan kaphatnak hitelt a vállalatok. „A kkv szektor nem használhatja akármire, például állampapírok vásárlására a pénzt” – magyarázta. Az is kiderült, hogy a devizahiteles háztartásoknak a meglévő lehetőségekkel kell beérniük.
A programot három hónap próbaidőre, június elejétől vezetik be. Továbbra is a kereskedelmi bankok döntik el, hogy melyik vállalat hitelképes, vagyis a kockázatok kezelése a bankrendszer feladata marad.
A program második pilléreként – szintén a devizatartalék terhére – további 250 milliárd forintot biztosít az MNB a kkv-k devizahiteleinek kiváltására. Az országban mintegy 15000 kkv rendelkezik devizahitellel, a teljes állomány 1860 milliárd forint. Ezeknek a hiteleknek 86 százaléka euró, 14 százaléka svájci frank alapú. A devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra – összegzi a jegybank a szép reményeket.
Harmadik pillérként az MNB a kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. Ez az ország rövid lejáratú külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza, a devizatartalék felhasználásának módja a kormány szándékaitól függ majd. A külső hitelállomány csökkentésével a jegybank devizatartalék-igénye is kisebb lesz, a lépés ezért nem jelent komoly kockázatot. A jegybank szerint ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvények állománya 900 milliárd forinttal, 3600 milliárd forintra csökkenhet.
Samu János, a Concorde makrogazdasági elemzője lapunknak azt mondta, hogy a növekedési hatás nem lesz jelentős, viszont csökkentek a kockázatok, mert a program visszafogott. Így látja ezt Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza is, aki ugyanakkor hozzátette, szerinte ez csak egy „pilot program”, amely ha sikeres lesz, akár bővíthetik is. A célzottság mellett Nagy Márton a háttérbeszélgetésen ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a program korlátozott méretű, és egyszeri beavatkozásról van szó. Nagy Márton szerint a program hatására nem jön létre kettős kamatláb.
Legjobb esetben idén 0,4 százalékkal segítheti a gazdasági növekedési a program – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton. A program teljes időtartamában 0,7-0,8 százalékos lehet a hatás.
Néhányan attól tartottak, hogy a jegybank államkötvények vásárlásába kezd, de az aggodalmak – egyelőre – alaptalannak bizonyultak. A várakozást fűthette, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban többször is utalt erre a lehetőségre. A monetáris tanács eseti ülésén viszont fel sem merült, hogy a jegybank állampapírokat vásároljon – tájékoztatta a Világgazdaságot Palotai Dániel, az MNB igazgatója.
Az MNB monetáris politikája továbbra is óvatos marad – mondta a Világgazdaságnak Cinkotai János, a monetáris tanács külső tagja. Cinkotai kiemelte, hogy a bejelentett program nem befolyásolja a monetáris tanács döntéseit. Palotai Dániel, az MNB igazgatója a háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a tanács a keretekről döntött, és ezt követően tárgyal majd a bankokkal a részletekről. Hétfőn az MNB-be megy nyolc nagybank képviselője. Ugyan nem minden bankot hívtak meg, de a programban mindenki részt vehet.
„Nincs árfolyamcél, és ez így jó”
Lapunk kérdésére Matolcsy György a sajtótájékoztatón leszögezte: a ciprusi válság nyomán „nagyon jó, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja”. A monetáris tanács szerdai eseti ülésén ezért semmilyen árfolyammal kapcsolatos előterjesztést nem tárgyaltak. Mivel pedig nincs árfolyamcél, nincs mihez képest beavatkozni. A devizatartalék nagy kincs, a devizatartalék égetése intervenciókon keresztül általában nem ajánlott, de a jegybankot nem is kötelezi erre semmi – magyarázta az MNB elnöke.Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács külső tagja szerint a fundamentumoktól tartósan elszakadó árfolyam esetén lehetséges jegybanki beavatkozás. Mivel azonban a kéthetes kötvényállomány csökkentése az ország sérülékenységének mérséklését célozza, akár az is elképzelhető, hogy a forint erősödni fog – tette hozzá.
Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács külső tagja szerint a fundamentumoktól tartósan elszakadó árfolyam esetén lehetséges jegybanki beavatkozás. Mivel azonban a kéthetes kötvényállomány csökkentése az ország sérülékenységének mérséklését célozza, akár az is elképzelhető, hogy a forint erősödni fog – tette hozzá. Még nincs komolyabb kockázat A devizatartalék kibírja a 3 milliárd eurós jegybanki hitelprogramot, komolyabb kockázat akkor adódna, ha ezt további lépések követnék – mondta a Világgazdaság TV-ben Bod Péter Ákos. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint „a devizatartalék aránya Magyarországon viszonylag magas, ha nem is más országokéhoz képest, de a szokásos mutatókat figyelembe véve. Most 3 milliárd euró felhasználása nem jelent gondot, ha a piaci szereplők nem kezdenek tartani a tartalék többi részének felhasználásától. Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok mennyire várják majd ezt a pénzt. Egy forráshiányos bankon segíthet ez, de a 2 százalékban maximált marginba kell beleférnie a költségeknek és a kockázatoknak. Ha több ügyfél dől be a kelleténél, az egész kalkuláció borulhat.”
Hogy a program mennyire lesz hatásos, ma még nehezen megítélhető az egyetemi tanár szerint. „Az indoklásban szerepel, hogy 2008 óta csökken a hitelfelvétel, ám az egyenlet mindkét oldalával, a hitelkínálattal és a kereslettel is baj van. „A kérdés, hogy mit gondolnak a jövőről a szereplők. Ha nem látják a piacukat, olcsó hitelt sem mernek felvenni.”
Bod Péter Ákos szerint a másik pillér, a devizahitelt kiváltó hitel hatása nagyban függ a beváltási árfolyamtól, enélkül korai megítélni a konstrukciót. Az egyetemi tanár úgy látja: megkönnyebbülést jelenthet a piacoknak, hogy nem nagyobb horderejű bejelentést tett a jegybank. B. L. Az átváltási árfolyamtól is függ a siker „Már annak is örülünk, hogy a hazai mikro- kis- és középvállalkozások ilyen hangsúlyosan szerepet kapnak és előtérbe kerülnek” – értékelte a programot lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: „az összes részlet egyelőre nem ismert, ám pozitív az, hogy a progam 250 milliárdos pillére egyértelműen fejlesztésekre szánt összeg, és az is kedvező, hogy legfeljebb 2 százalékos kamattal elérhető lesz. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mennyire illeszkedik mindez a már meglévő rendszerekhez. Abban lennénk érdekeltek, ha a jelenlegi program kapcsolódna a már bejáratott és jól működő Széchenyi Kártya Programhoz, ha használnánk az infrastruktúránkat.”
A devizahitelt kiváltó hitelről szólva Dávid Ferenc megjegyezte: „a lakossági hitelek kiváltása után már ideje volt a vállalkozói hitelek rendezésének is. Jó lenne, ha a kedvezményezetti kör valóban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozói réteg lenne.” A főtitkár szerint nagyban függ a program sikere az átváltási árfolyamtól.
A kezdeményezés makrohatásairól szólva Dávid Ferenc kijelentette: „ha a devizatartalék csökkenése nem veszélyezteti a stabilitást és az árfolyamot, nincs kifogásunk ellene.”
A program fogadtatását illetően a főtitkár kifejtette: a jó feltételek bizalmi légkört teremthetnek a kkv-k körében, viszont a jövő zenéje, hogy mindez átváltódik-e valódi beruházásokra. „Optimista vagyok” – tette hozzá Dávid Ferenc. B. L. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.