Elemző: A jegybank kész beavatkozni a forintpiacon

Alacsonyabb inflációs környezet

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban az egy évvel korábbihoz képest 2,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az MNB által pénteken ismertetett inflációs alapmutatók a fogyasztói árak alakulásának meghatározó tendenciáit tükrözik, mivel azok az aktuális tényadatokból kiszűrik az egyszeri tényezők hatását.

Az MNB tájékoztatása szerint az indirekt adóktól megszűrt éves maginfláció 1,7 százalék volt márciusban, ugyanannyi, mint februárban. Az indirekt adóktól megszűrt maginfláció a 2012. februári 3,2 százalékos lokális csúcsa óta folyamatosan csökken.

A fogyasztói árindex és az indirekt adóktól megszűrt maginfláció közeledése azt mutatja, hogy egyre inkább kikerül a fogyasztói árindexből a kormányzati intézkedések hatása, s így az alacsony március infláció egyre inkább az árváltozások alapfolyamatait tükrözi. Tavaly szeptemberben 4,2 százalékpontnyi különbség volt a két mutató között, tehát az akkori - egyébként lokális csúcsot jelentő - 6,6 százalékos éves inflációból 4,2 százalékpontnyit tettek ki a kormányzati, indirekt adókat érintő intézkedések.

Csökkenő pálya

Az elmúlt hónapok adatai alapján alacsonyabb szinten stabilizálódott a ritkán változó árú termékek éves inflációja. Márciusban az alapmutató értéke 1,7 százalékos éves árdrágulást jelzett. Az előző év egészében 2,0-2,5 százalék között mozgott ez a mutató, az idén januárban 1,5 százalékkal, februárban 1,6 százalékkal nőtt egy év alatt a ritkán változó árú termékek ára.

A tájékoztatás szerint az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulásának kiszűrésével készített keresletérzékeny infláció 1,7 százalék volt márciusban, éves szinten. Az alapmutató a 2012. közepi 2,4 százalék óta - többé-kevésbé - csökkenő pályán van. A mutató elsősorban az iparcikkek, a piaci szolgáltatások, az alkohol és a dohány termékek inflációját mutatja, az indirekt adók hatása nélkül.

Kedvező fordulat

"Az élelmiszerárak a múlt havi változatlan szintet követően nagy meglepetésre márciusban is alig emelkedtek (+0,1 százalék hó/hó). Mivel a nemzetközi mezőgazdasági árak alakulásából nem lehetett ilyen kedvező fordulatra számítani, ez azt támasztja alá, hogy az árak emelkedését a nyomott kereslet szorította vissza" – írta pénteki elemzésében Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza.

"Ugyanakkor az elmúlt két hétben a nemzetközi mezőgazdasági árak nagymértékű esése volt tapasztalható, mivel az USDA-nak a mezőgazdasági készletek 2012. végi értékére vonatkozó becslése meghaladta a várakozásokat, és a 2013-ra vonatkozó termésbecslés alapján normál időjárási körülmények között az Egyesült Államokban rekordtermés várható" – vélekedett.

Az iparcikkárak szintén meglepetést okoztak, mivel csak 0,2 százalék mértékű volt az emelkedés a december-február közötti időszak összesen 0,9 százalékos csökkenését követően. A tavalyinál gyengébb árfolyam mellett ez is az alacsony kereslet erőteljes árleszorító hatását mutatja – tette hozzá.
 
"Idén a III. negyedévben az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adójának további emelésére számítunk" – hangsúlyozta Kondrát. Úgy vélte, ha a kormány ezt a lépést nem teszi meg, az infláció még alacsonyabb lesz.
 
"Az infláció dinamikája a kormány intézkedései, a nyomott hazai kereslet, valamint a világpiaci élelmiszer- és az energiaárak kedvező alakulása miatt az elmúlt 6 hónapban jelentősen megváltozott" – összegezte az elemző.

További megszorítás jöhet

"Mivel az okok jellemzően a következő 12 hónapban is fennállnak majd, az infláció a jövő évig várhatóan a jegybank 3 százalékos célja alatt marad. Sőt, idén az igazi veszélyt inkább a cél alálövése jelenti, mivel a módosított 2013. év végi inflációs előrejelzésünk 1,9 százalék, ami a jegybank toleranciasávjának határán kívül esik. Összességében 2013-ban és 2014-ben egyaránt 2,1 százalékos átlagos inflációra számítunk" – írta Kondrát.

Szerinte a közműárak további csökkentése nélkül, illetve az élelmiszer- és energiaárak kedvezőtlen változásai esetén jövőre az infláció ismét könnyen a cél fölé emelkedhet.

"Mindezek mellett változatlanul szükségesnek látjuk további megszorító intézkedések meghozatalát, amelyek magasabb inflációt eredményezhetnek. A vállalati szektor magasabb termelési költségei szintén felfelé irányuló árnyomást fejtenek ki a következő negyedévek során" – emelte ki.

A jegybank beavatkozhat

Várakozásuk szerint a jegybank kamatcsökkentési ciklusa tovább folytatódik, így az alapkamatra vonatkozó előrejelzésüket az alacsonyabb infláció és a magasabb globális likviditás miatt lefelé módosították. Az új prognózis szerint az alapkamat őszre 4,00 százalékos szintre mérséklődik, de fennáll annak az esélye, hogy ennél is nagyobb kamatcsökkentés valósul meg.

Szerinte mindez a hazai pénzügyi piacok sérülékenységét növeli. "Úgy véljük, hogy jegybank elszánta magát arra, hogy a tőkebeáramlás hirtelen lefékezése vagy tőkekivonás megindulása esetén az állampapír- és a devizapiacon is közbeavatkozzon a hatások tompítsa érdekében. Mindezeken túl azonban az alapkamat emelése is szükségessé válhat ilyen körülmények között" - vetítette előre.