Nincs megállás: Matolcsy újabb mélységbe küldte a kamatot

Újabb 25 bázisponttal, 4,75 százalékra csökkentette a jegybanki kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A döntés összhangban van az elemzői várakozásokkal. A tanácsban már csak olyan tagok vannak, akiket az új kormányzat vezetése alatt neveztek ki.

A kamatvágási ciklus folytatását segítette, hogy az infláció márciusban 2,2 százalékra, vagyis 38 éves mélypontra süllyedt. Az infláció alakulása tehát nem veszélyezteti a jegybank 3 százalékos céljának teljesülését.

Bároldali inflációs nyomással sem kell számolniuk az MNB tisztségviselőinek. A februári 2,8 százalékos infláció mellett 4 százalékkal nőttek a nettó bérek, vagyis az év elején szerény mértékben emelkedtek a reálbérek, ám ennek még jellemzően nincs árfelhajtó hatása.

A márciusi alacsony inflációs ütem vélhetően tovább segíti a reálbérek emelkedését, de a kereslet annyira nyomott, hogy ez aligha jelent kockázatot.

A magyar államkötvények hozamszintjei is jóval lejjebb kerültek az utóbbi egy hónapban. A 3 és 6 hónapos kincstárjegyek hozama 50 bázispont körüli mértékben süllyedt, miközben a 10 éves papírok hozama 100 bázisponttal csökkent. A hosszú kötvények 5,5 százalékos hozamon forognak.

A 300 forint körül ingadozó euró azonban továbbra is kockázatot jelent, miközben a nagy jegybankok kötvényvásárlási programjai folyamatosan tartanak.

„A piac jelenleg további, több mint 100 bázispontos kamatcsökkentésre számít egy éves időhorizonton, amelynek eredményeként akár 3.5%-ra süllyedhet az alapkamat” – vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.

Szerinte a kilátásokat illetően két tényezőt érdemes figyelembe venni. „Jelenleg a növekedési aggodalmak miatt a jegybankok nagy része kamatot vág, azonban vannak arra utaló jelek, hogy egyes országok már a végére értek az enyhítésnek. A brazil jegybank már emelt a hónap során, és a lengyel jegybank is azt kommunikálja, hogy nagy eséllyel végére értek a ciklusnak. Az esetlegesen változó trend az MNB mozgásterét is befolyásolja majd” – írta az elemző.

„A másik, hazánk esetében különösen fontos tényező a kamatvágásokkal párhuzamos devizagyengülésről szól. A forint is egyre gyengébb szintekre kúszik, egyre mérsékeltebb korrekciókkal, így mindig számolni kell azzal, hogy egy újabb devizagyengülési hullám már olyan szintekre löki a forintot, ahol nem lesz tér további vágásra” – mutatott rá Bebesy.

„Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, a forint árfolyamának stabilizálódása, a meredeken zuhanó állampapírhozamok, visszaeső kockázati felárak és a piaci árazások együttesen lehetővé és indokolttá tették a kamatcsökkentési sorozat folytatását” – vélte Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

„A kamatcsökkentési sorozat óvatosabb vágások mellett is folytatható, az infláció nem lesz akadály, mivel az üzemanyagárak alakulása miatt áprilisban akár 1,5 százalékig is zuhanhat az infláció, míg az év hátralevő részében 2 százalék körül, azaz bőven az inflációs cél alatt stabilizálódhat” – vetítette előre az elemző.

Jövőre ugyan kiesik a bázisból az idei rezsicsökkentés, de várakozása szerint az emiatt megugró infláció így sem haladja meg az inflációs célt.