Teljes egyetértés alakulhatott ki az MNB-ben – Folytatódhat a vágás?

Az MNB Monetáris Tanácsa ismét 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatrátát, így történelmi mélypontra, 4,75 százalékra süllyedt az alapkamat. Ez lehetett az első alkalom, amikor teljes egyetértéssel született meg a döntés, hiszen a Monetáris Tanácsnak már nem tagja a két korábbi alelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc.

Bár most is akadtak olyan piaci szereplők, akik ennél nagyobb kamatvágást is elképzelhetőnek tartottak, de összességében a piaci konszenzussal megegyező döntés született. Az MNB ugyanis hazánkban még ismeretlen területen jár, így a rendszerváltás óta nem látott mélypontra eső márciusi inflációs adat (2,2 százalék) és a hónap során sokat javuló ország kockázati megítélés ellenére csak óvatos lépést tett – írják az Equilor közgazdászai.
 
Akár 4,0 százalékig is folytathatja az MNB a kamatcsökkentő ciklust, hiszen a fogyasztói árindex középtávú kilátásai alapján teljesülhet az inflációs cél. Ezen kívül stabilizálódott a forint árfolyama, a hó eleji 412 bázispontról 330-ra süllyedt az ország-kockázati (CDS) felár és történelmi mélypontra eső hozamok mellett is ötszörös túljegyzést láthattunk a legutóbbi állampapír aukción – vélekednek.

„Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, a forint árfolyamának stabilizálódása, a meredeken zuhanó állampapírhozamok, visszaeső kockázati felárak és a piaci árazások együttesen lehetővé és indokolttá tették a kamatcsökkentési sorozat folytatását” – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

„A kamatcsökkentési sorozat óvatosabb vágások mellett is folytatható, az infláció nem lesz akadály, mivel az üzemanyagárak alakulása miatt áprilisban akár 1,5 százalékig is zuhanhat az infláció, míg az év hátralevő részében 2 százalék körül, azaz bőven az inflációs cél alatt stabilizálódhat” – prognosztizálta Suppan.

Az Equilor szerint a japán jegybank radikális monetáris expanziója és a fejlett országok jegybankjainak hasonló lépései további tőkebeáramlást hozhatnak a fejlődő piacokra, így arra számítunk, hogy ez a hazánk számára kedvező nemzetközi helyzet idén még fennmarad. Ez pedig teret enged a nagyobb mértékű lazításnak, ami közvetett módon csökkenti a költségvetés kamatterheit.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere szerint jelenleg a növekedési aggodalmak miatt a jegybankok nagy része kamatot vág, azonban vannak arra utaló jelek, hogy egyes országok már a végére értek az enyhítésnek. „A brazil jegybank már emelt a hónap során, és a lengyel jegybank is azt kommunikálja, hogy nagy eséllyel végére értek a ciklusnak. Az esetlegesen változó trend az MNB mozgásterét is befolyásolja majd. A másik, hazánk esetében különösen fontos tényező a kamatvágásokkal párhuzamos devizagyengülésről szól” – magyarázta Bebesy.

„Az MNB április elején meghirdetett Hitelösztönző Növekedési Programja a várakozásokat meglehetősen alulmúlta unortodoxiájában. Az első két pillér relatíve kis mérete miatt nem nagyon mozgatja meg a piacokat, a harmadik pillér pedig szintén csak mérsékelt módon hat a devizatartalékokra. Ha teljesül a cél, vagyis hogy 1000 milliárd forinttal csökkenjen a kéthetes kötvények állománya, akkor is csak 3,5 milliárd euróval szűkül a devizatartalék mértéke. Ez pedig piaci szempontból elfogadható, hiszen így is a január végi szinten marad a tartalék” – magyarázták az Equilor elemzői.

„A jegybanki vezetés többször is hangsúlyozta, hogy további lépés egyelőre nem lesz, mi sem számítunk radikálisabb nem-konvencionális eszközökre. A többször hangoztatott állampapír vásárlási programot csak akkor tudjuk elképzelni, ha jelentős hozamemelkedés következne be a hazai kötvények piacán” – válik az Equilor szakértői.
 
Bár technikai elemzési szempontból nem túladott a forint, a 300-as szint erősen fogja az euró/forint kurzust, innen visszapattanásra számíthatunk az Equilor szerint.

Bebesy Dániel rámutatott: a forint is egyre gyengébb szintekre kúszik, egyre mérsékeltebb korrekciókkal. A Budapest Alapkezelő szakértője szerint így mindig számolni kell azzal, hogy egy újabb devizagyengülési hullám már olyan szintekre löki a forintot, ahol nem lesz tér további vágásra.

A Magyar Nemzeti Bank közölte: a Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. Ez alapján az inflációs és reálgazdasági kilátások alacsonyabb alapkamattal konzisztensek. Az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.