Bajnai szerint ez a legfontosabb feladat

A volt kormányfő kifejtette: az oktatás, a tanulás nemzetstratégiai kérdés, a nemzet boldogulásának alapja, és a midenkori kormányok tevékenységét abból a szempontból kell vizsgálni, hogyan szolgálja az oktatás ügyét. Kérdésként vetette fel, vajon szolgálja-e Magyarország hosszú távú érdekeit, hogy a szakoktatásban csökkentették a közismereti tárgyak számát, hogy jogszabályba foglalják a szegregációt, hogy egy "vízfejű szervezet" alá rendelik az iskolákat, hogy harmadával csökkent a felsőoktatási költségvetés, hogy 500 ezer fiatal külföldre vándorolt, vagy hogy harmadával csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Válasza szerint mindez a nemzet érdekeivel ellentétes.

Utalva az úgynevezett Fehér könyvbe foglalt felmérésre, azt mondta: ma 10-ből 9 pedagógus azt gondolja, hogy ami az oktatásban történik, az rosszabb, vagy legalábbis nem jobb viszonyokat fog hozni.

Bajnai Gordon szerint semmi sem képviseli úgy a jövőt, mint az oktatás. Hozzáfűzte: Európa északi fele megmenekült az olcsó munkabérre alapuló verseny elől azzal, hogy jelentősen megnövelte a tudását, s ezáltal ma már olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekhez máshol nincs meg a tudás. Európa másik fele azonban Bajnai Gordon szerint belecsúszott abba a csapdába, hogy nem tud versenyképes lenni, és egyre kétségbeesettebben keresi a megoldást megszorításokkal, szűkülő jóléttel. Szerinte a közép-kelet-európai országok esetében, így Magyarországon is "ez a meccs ezekben az években dől el". Hozzátette: meggyőződése, hogy csak azoknak van esélyük, akik a tudásgazdaságot választják, és újraindítják a fejlődésüket.

Hangsúlyozta: ha az oktatás nemzetstratégiai kérdés, a forrásokat is ehhez kell igazítani. Kifejtette: kormányváltás esetén a GDP 1 százalékát kívánják a felsőoktatásra fordítani, megbecsült életpályát adnak a pedagógusoknak, akiknek 15 százalékkal növelik a bérét. Szerinte amelyik nemzet nem becsüli a pedagógusait, az saját magát nem becsüli, és kiemelte: presztízspályává kell tenni a pedagóguspályát. 

A Központi Statisztikai Hivatal egy napokban közzétett kutatása szerint 2011-ben az állami költségvetésből mintegy 1212 milliárd forintot fordítottak oktatási kiadásokra, 4,1 százalékkal kevesebbet, mint 2010-ben. Ez az összeg a GDP 4,3 százaléka, ami 0,4 százalékpontos visszaesést jelentett.

Az iskolákkal kapcsolatban Bajnai kifejtette: a "budapesti vízfejtől" vissza kell adni az intézményeket a járási önkormányzatoknak. A közoktatás rendszerének megújításával kapcsolatban annak biztosítását is hangsúlyozta, hogy a gyerekek tudjanak számolni, értsék az olvasott szöveget, tudják használni a modern informatikai eszközöket, továbbá azt, hogy alapszinten mindenki tudjon angolul.

Bajnai Gordon szerint a finanszírozás mellett jelentős minőségi fordulat is kell a felsőoktatásban, amelyben lenne elitképzés - amely mindenki előtt nyitva állna -, eltörölnék a röghöz kötést, megszüntetnék a "mostani igazságtalan a tandíjrendszert." Hozzátette: megteremtenék az átjárhatóságot a költségtérítés és az állami finanszírozás között.

Bajnai Gordon hangsúlyozta: hisz egy gyarapodó, erősödő Magyarországban, amelyben a fejlődés alapja a munka, a munka alapja a tudás, ennek pedig az oktatás az alapja. Hozzátette: a magyar kormány legfontosabb feladata, hogy az egyéni törekvéseket támogassa, és ennek leghatékonyabb módja az oktatás.    

Az alapítvány által az interneten publikált Fehér könyvben a készítők által felvázolt oktatáspolitika a szerzők szándéka szerint nem egy politikai vagy kormányzati program, hanem további szakmapolitikai viták, konzultációk és egyeztetések kiinduló pontja.

A Haza és Haladás Alapítvány A foglalkoztathatóságot, a méltányosságot és az alkalmazkodóképességet szolgáló oktatás című projektjének felkarolásával a Magyar Pedagógiai Társaságot bízta meg. A részfeladatok ellátásában közreműködött a Budapest Intézet és a Tárki is. A Fehér könyv bevezetője szerint a program célja az volt, hogy a magyar oktatási rendszerben a rendszerváltástól napjainkig zajló folyamatok elemzése alapján azonosítsa az oktatáspolitikai beavatkozást igénylő problémákat, és javaslatokat dolgozzon ki a megoldásukra.

A programot Magyar Pedagógiai Társaság által felkért ötfős szakmai irányító testület vezette, a zárójelentésként elkészült Fehér könyv összeállításában több mint száz hazai oktatással foglalkozó szakértő vett részt.