Az MNB-be olvasztják a PSZÁF-ot, a volt elnök veszélyekre figyelmeztetett

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat értelmében a PSZÁF pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkcióit, továbbá a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit a jegybank látja el. Az MNB szerveinek korábbi köre, azaz a monetáris tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság így kiegészül az eltérő működésű és feladatkörű Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal.  A jogszabályjavaslat - annak átmeneti rendelkezései alapján - ez év október elsején lépne hatályba, így a PSZÁF ekkor megszűnne.

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a Világgazdaságban megjelent cikkében azt írta: „a PSZÁF és az MNB összevonását már korábban tervbe vette a kormány; akkor az Európai Központi Bank erőteljes közbelépésére állt le a folyamat”. „Az EKB ellenvéleménye nem az összevonás gondolatának szólt, hiszen van példa hasonló intézményi konfigurációra az európai gyakorlatban, hanem a kibontakozó rapid eljárásnak, amiből sokan a politikai vezetés által nem kedvelt akkori MNB-elnök mielőbbi eltávolításának szándékát olvasták ki” – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

A teljes cikket itt elolvashatja!

Bod Péter Ákos szerint „ha az MNB új vezetése nem mutatna ekkora hajlandóságot a banki hitelezési menedzselésére, a gazdasági növekedés intézményes támogatására, akkor kis szervezetelméleti kockázattal járna felügyeleti hatáskörének bővítése. A túl sok funkció begyűjtése (a jegybanki „overload”) viszont eleve veszélyes. Ahol a monetáris hatóságok múltbeli inflációs teljesítménye nem példás, ott a jegybanknak van bőven teendője elsődleges rendeltetésének: az árstabilitás szolgálatának ügyében”.

A pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint a monetáris tanács feladata lesz - a korábbi hatáskörein túl - kijelölni az MNB mikro- és makroprudenciális feladataival kapcsolatban azon stratégiai kereteket, amelyek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület, amelynek elnöke az MNB elnöke, a területért felelős alelnök, illetve az MNB elnöke által kijelölt, a pénzügyi stabilitáshoz kapcsolódó, alapvető feladatokat ellátó vezetők. A javaslat értelmében az MNB igazgatósága a jövőben felelős lenne a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések végrehajtásának irányításáért is. A javaslatnak a jegybank elsődleges céljára vonatkozó szakasza alapján az MNB az árstabilitás elérésének és fenntartásának a veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását.

A javaslat szerint a két szervezet integrációjának megteremtése alapvető feltétele annak, hogy biztosított legyen a hatékony koordináció a makro- és mikroprudenciális felügyelet között, azaz a pénzügyi rendszer egészének stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és kontrollja, illetve az intézmények egyedi felügyelését, az egyedi kockázatok nyomon követését szolgáló mikroprudenciális felügyelés között.

A javaslat az integrálás legfőbb előnyének nevezi azt, hogy mind a makro- és mikroprudenciális felügyelet, mind pedig a monetáris politika tágabb információs bázishoz jut, javulnak a döntés előkészítés feltételei, ellentmondás mentessé válik a pénzügyi közvetítőrendszer felé történő hatósági fellépés.

A jelenleg a PSZÁF-nak fizetendő felügyeleti díjat, igazgatási, szolgáltatási díjat október 1-jétől az MNB-nek kell fizetni a korábbihoz hasonló szabályok szerint.

Az MNB elnöke az új mikroprudenciális felügyeleti feladatok kapcsán felhatalmazást kap azon területek rendeleti szabályozására, amelyek esetében a PSZÁF elnökének is felhatalmazása volt. Lányeges változás azonban, hogy e jogszabályok a korábbiaknál magasabb szinten - a kormányrendelettel egy szinten - helyezkednek majd el a jogszabályi hierarchiában, és csak törvénnyel nem lehetnek ellentétesek.

A törvényjavaslat megnevezi a rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos alapvető jegybanki feladatokat, így a hitelkínálat figyelemmel kísérését, a túlzott hitelkiáramlás megakadályozását szolgáló intézkedések meghozatalát. Nevesíti a feladatok között az anticiklikus tőkepuffer képzésének szabályozását, a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések meghozatalát, illetve rendszerszinten jelentős intézmények csődvalószínűségét csökkentő intézkedések meglépését.

A javaslat az anticiklikus tőkepuffer szabályait a Magyarország által várhatóan 2014. január 1-ig bevezetendő, jelenleg kihirdetés előtt álló uniós irányelvvel összhangban határozza meg.

„A 2008-ban kezdődő válságot megelőző időszakban Magyarország az állam és a háztartások túlzott eladósodása következtében rendkívül sérülékennyé vált. A háztartások túlzott eladósodottságában és a devizahitelek általános elterjedésében a pénzügyi rendszer szabályozásában és felügyeletében meglévő hiányosságok is szerepet játszottak. Ez felveti a kérdést, hogy a jelenlegi felügyeleti intézményi struktúra és a hozzá kapcsolódó jogosítványok mennyiben biztosítják a rendszerszinten felmerülő problémák időbeli beazonosítását, illetőleg az azokkal szembeni gyors és hatékony beavatkozás kereteit” – állt a Magyar Nemzeti Bank vitaanyagában, melyben a jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetőségeit fejtegették.

„A felügyeleti funkciók jegybankba integrálására aktuális példa a brit, az ír, a belga, vagy akár a francia felügyeleti reform, de általánosságban is elmondható, hogy az európai jegybankok túlnyomó többségének van mikroprudenciális felügyeleti funkciója. Ma már csupán néhány régiós országban (pl.: Lengyelország), illetve a skandináv országokban találkozhatunk a jegybanktól teljesen elkülönült felügyelettel” – olvashattuk a jegybank vitaanyagában, amelyben az összevonás mellett érveltek.