Kétmilliárd euróval többet ad az EU a fiatalok munkanélisége elleni harcra
Hatmilliárd euró helyett nyolcmilliárd eurós kerettel indítja útjára az Európai Unió jövőre a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre meghirdetett keretprogramot, az Ifjúsági Foglalkoztatási Garanciát. Erről döntöttek éjszakába nyúló ülésükön a tagországok vezetői. Az éjszaka persze ebben az esetben megtévesztő, hiszen a brüsszeli csúcstalálkozó első ülése valójában egy vacsora, amely ezúttal különösebb izgalmak nélkül zajlott.
Nem mintha a fiatalok munkanélkülisége nem lenne égető probléma: az állástalanok aránya 25 év alatt nagyjából kétszerese az átlagosnak, Spanyolországban vagy Görögországban a korosztály fele nem talál munkát. A probléma egyszerre társadalmi, gazdasági és politikai – hívja fel a figyelmet Andor László, az Európai Bizottság munka- és szociális ügyekért felelős tagja.
Ennek fényében az sem véletlen, hogy a tagországok belementek a februárban kialkudott keret emelésébe: a szociális feszültség miatt ugyanis félő, hogy olyan szélsőséges politikai erők növelik népszerűségüket, amelyek nem csak a kormányzó erők számára jelentenek veszélyt, de EU-ellenességük miatt az egész integrációra. A jövő nyárra tervezett európai parlamenti választások előtt ez nem mellékes szempont.
Így az a döntés is érthető, hogy a keretet lehetőség szerint nem hét évre elosztva, hanem már a 2014-2020 pénzügyi keret első éveiben igyekeznek felhasználni. Ha pedig elfogy, további forrásokat is rendelni lehet ebbe a kalapba.
Némileg rontja az összképet, hogy az ide rendelt források többnyire az eredetileg más célokhoz rendelt, el nem költött pénzek. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor ezt érdemként említette a csúcs után, kiemelve, a hétéves költségvetés nagy nehezen kialkudott 960 milliárd eurós kerete ettől még nem emelkedik.
Más kérdés, hogy mire lesz elég ez a 8 milliárd. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a probléma hatékony leküzdésére éves szinten 21 milliárd euróra lenne szükség, ám talán ennél is sokatmondóbbak a Nemzetgazdasági Minisztérium becslései. Magyarországnak a keretből 15 milliárd forint jut, amelyet a négy legrosszabb helyzetben levő régióban oszthatnak el. Arra azonban, amit az EU ennek fejében elvár (az iskolából kilépő vagy munkahelyét elvesztő fiatalnak négy hónapon belül értelmes munkalehetőséget, továbbképzést vagy gyakornoki helyet ajánljanak fel), az ennek négyszeresébe kerülne.
Ennél is nagyobb probléma az, hogy a gazdaság stagnálása miatt valójában nincs is munkalehetőség. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács ülése után megjegyezte, hogy a növekedési kilátások meglehetősen kiábrándítóak, Európa egyes részein pedig szociális vészhelyzet van. Erre mutatott rá a csúcs előtt egy háttérbeszélgetésen Andor László is, aki kiemelte: amíg a növekedés nem indul be, aligha lehet abban reménykedni, hogy a foglalkoztatási adatok javulnak.
A biztos azonban egy másik összefüggésre is rámutatott: amíg az EU-ban nem képesek megegyezni a tervezett bankunió kereteiről, addig az európai pénzintézetek helyzete sem javul egyik pillanatról a másikra. Piaci bizalom nélkül továbbra is pang a hitelkihelyezés – ez különösen éppen azokban a déli államokban jelent gondot, amelyekben az ifjúsági munkanélküliség is feloldhatatlan probléma –, ez pedig ugyancsak negatívan hat a gazdaság teljesítményére.
A bankunióval kapcsolatban pedig a jelek szerint egyáltalán nem sietnek a tagországok. A tavaly decemberben elfogadott menetrendhez képest legalább féléves csúszásban vannak, ami azért különösen negatív, mivel a következő hónapokban gyakorlatilag leáll az uniós döntéshozatal. Szeptember végén Németországban lesznek választások, a jövő évben pedig a szociális problémák helyett inkább az EU különböző vezető pozícióiért fognak harcot vívni. Érdemi változást így csak a várhatóan jövő ősszel hivatalba lépő új Európai Bizottságtól lehet várni.
Ajánlások a levegőben
A tagországok vezetői csütörtök esti munkavacsorájukon megtárgyalták az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat is. A bizottság elnöke elmondta, hogy úgy látja, hogy a korábbiakhoz képest most a tagállamok jobban magukévá tették a bizottság által megfogalmazott ajánlásokat. Ezek egyelőre nem kötelező jellegűek és eddig az országok alig egytizedüket használták Fel kell gyorsítani a strukturális reformokat, a versenyképesség javítása létfontosságú – mondta el ki tudja, hányadszor Barroso.„Van, hogy a reformok sem elegendőek, mert túl sokáig tart, míg az eredményeik megmutatkoznak, különösen a foglalkoztatás terén” - érvelt a politikus, aki szerint éppen ezért van szükség beruházásokra is. A bizottság elnöke szerint a közpénzeket „intelligensen” kell felhasználni a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatása érdekében, és fel kell gyorsítani a hitelnyújtást a leginkább forráshiánnyal küzdő kkv-k számára.
„Van, hogy a reformok sem elegendőek, mert túl sokáig tart, míg az eredményeik megmutatkoznak, különösen a foglalkoztatás terén” - érvelt a politikus, aki szerint éppen ezért van szükség beruházásokra is. A bizottság elnöke szerint a közpénzeket „intelligensen” kell felhasználni a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatása érdekében, és fel kell gyorsítani a hitelnyújtást a leginkább forráshiánnyal küzdő kkv-k számára. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.