Nincs meglepetés: A vihar ellenére vágott az MNB

Noha a forint az elmúlt hónapban nagyobb volatilitást mutatott, a kötvényhozamok pedig jelentősen emelkedtek, az MNB Monetáris Tanácsa tovább vágta a kamatot. A központi bank döntéshozói már az új inflációs jelentés ismeretében dönthettek.

Az infláció továbbra sem jelent kockázatot – májusban 1,8 százalék volt – a kamatpolitika szempontjából.

Az euró jegyzése ugyanakkor a héten ismét megközelítette a 300-as szintet az euróval szemben, a CDS-felár pedig jóval 300 bázispont fölé került. A csődkockázati mutató a héten elérte a 360 bázispontot.

A feltörekvő piaci eszközök megítélésének romlása leginkább azzal függ össze, hogy Ben Bernanke, a Fed elnöke a múlt héten jelezte, még idén csökkenthetik a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programot.

„Jelentős változás zajlik május közepe óta a nemzetközi piacokon, ami mindenképp óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot” – vélekedett Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint „az amerikai jegybank kommunikációjának változása komoly fejlett piaci hozamemelkedést eredményezett”.

„Az elmúlt éveket jellemző támogató, laza monetáris politikának a piaci várakozásoknál korábbi esetleges kivezetése rendkívül negatívan érintette az összes olyan eszközt, amelyek az elmúlt évek során a likviditásbőségből profitáltak. A feltörekvő piaci kötvények és devizák különösen nagy nyomás alá kerültek, amit csak fokoztak a Kínából érkező negatív hírek” – vélte Bebesy.

„A magyar eszközök az elmúlt hetekben ugyan kisebb veszteségeket szenvedtek el más feltörekvő piaci országhoz képest, azonban az állampapírpiacon így is jelentős a hangulatváltozás. A hozamok 200 bázisponttal emelkedtek, a piac nagyjából kiárazta a további kamatcsökkentés lehetőségét. Ilyen környezetben veszélyes lehet a kamatcsökkentés további erőltetése, érdemes lehet kivárni, amíg tisztul a kép” – magyarázta a közgazdász.

„A fundamentális kép a kamatcsökkentések folytatásának irányába mutatott ebben a hónapban is, azonban a külső piaci környezet állapotában jelentős változásokat láthattunk a májusi kamatdöntés óta” – vélte Árokszállási Zoltán és Nyeste Orsolya.

Az Erste elemzői szerint az „elmúlt napokban bőven 4 százalék fölé emelkedett az a szint, ahová a piac a tavaly augusztusban elkezdődött kamatcsökkentési ciklus alját árazza, azaz a piaci árazások alapján több kamatvágást nem is érdemes már várnunk. A mostani piaci árazásokat azonban mi már kissé pesszimistának tartjuk, ezért továbbra is tartjuk azt az előrejelzésünket, hogy júliusban még egy kamatvágás jöhet, 4 százalékra”.

Suppan Gergely kiemelte: a piaci folyamatok május végétől jelentős fordulatot tettek: a Fed eszközvásárlási programjának várható szűkítése meredek hozamemelkedést okozott minden kötvénypiacon, jelentősen megemelte a kockázati felárakat, valamint intenzív volatilitást okozott a devizapiacokon, így a forintpiacon is. „Az egy hónappal ezelőtt a határidős kamatlábpiacon árazott további 100 bázispontos kamatcsökkentés teljesen kiárazódott, sőt, a jelenlegi árazások már kisebb kamatemelést valószínűsítenek az év végére” – tette hozzá a TakarékBank vezető közgazdásza.

Mi várható?

A Monetáris Tanács megítélése szerint "a magyar gazdaságot számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás pedig középtávon is mérsékelt maradhat. A 3 százalékos inflációs cél így lazább monetáris politika mellett is elérhető. A globális pénzügyi környezet ugyanakkor az elmúlt időszakban változékonyan alakult. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja".

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy "amíg az inflációs és reálgazdaság kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt".

Mindez kissé szigorúbb a múlt havi kamatdöntés után kiadott közleménynél, amiben az állt, hogy: "Az inflációs és reálgazdasági kilátások egyaránt a kamatcsökkentés irányába mutatnak. Az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok".