Soros György: Magyarország sajátos gondokkal küzd

Egy gazdaság sikere szempontjából kulcsfontosságú, hogy támogatja-e a vállalkozószellem kibontakozását - mondta Soros György befektető egy budapesti konferencián, szerdán.

A magyar származású befektető a Portfolio.hu, és a HVCA kockázatitőke-szövetség által közösen szervezett konferencián emlékeztetett: az amerikai gazdaság sikere döntően múlt azon, hogy elősegítette a vállalkozószellem kiteljesülését. „Nagy különbséget jelent a világban, hogy egy gazdaság engedi-e a vállalkozást, annak innovatív és építő hatásait, vagy sem” – mondta.

Hozzátette ugyanakkor, általában igaz Európára, hogy nincs akkora szerepe a vállalkozószellemnek, mint az Egyesült Államokban, és ez fontos tényező abban, hogy az euróövezet súlyos válságban van.

Kifejtette: a válság legsúlyosabb hatása, hogy a gazdaság finanszírozásának forrásai nem állnak rendelkezésre Európában, különösen a kockázati tőke és a növekvő vállalatok szempontjából. „A súlyos hitelszűke az európai problémák középpontjában van, különösen a nagy adóssággal küzdő államokban” - mondta.

A befektető szerint Európában még mindig él a 2007-08-as válság öröksége és még mindig élnek - az euróövezeti válság formájában - a gazdasági egyensúlytalanságok. Egyben abbéli várakozásának adott hangot, hogy 2014 "turbulens" év lesz Európában.

Soros György szerint ebben a közép-kelet-európai térség is érintett, jóllehet talán kevésbé mint az euróövezetben. Lengyelország az egyik jobban teljesítő gazdaság, csakúgy mint Csehország, míg Magyarország más, sajátos gondokkal küzd – tette hozzá.

A budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója szerint egy sikeres társadalomhoz meg kell találni az egyensúlyt a szabadpiac és az állami felügyelet között. Mint mondta, teljesen szabad vállalkozások esetén nagyon instabil és egyoldalú lesz a társadalom. A vállalkozásokat felügyelni kell – hangsúlyozta. Ám, ha nagyon egyoldalú lesz egy társadalom, és a felügyelet túl erős, akkor az nem jó – mondta, és példaként említette a „térséget elnyomó szovjet uralmat”.

Soros György kérdésre válaszolva jelezte, hogy általában elkerülte a közép-kelet-európai befektetéseket, hiszen az ilyen tevékenység érdekkonfliktust jelentene jótékonysági tevékenységével, amely - mint mondta -, "nagyon erős a posztszovjet térségben".