Alig nőnek a bérek, és új munkahelyek sincsenek

A tavalyi recessziós környezetben a vállalatok jövedelmezősége számottevően csökkent, ám elkezdődött a helyreállás. A gyenge keresleti környezetben a fogyasztói árakban történő alkalmazkodás korlátozott lehet, így a jövedelmezőség javításában hangsúlyosabb maradhat a bér- és egyéb költségek visszafogása.

Mindezzel összhangban az év elején a versenyszférában a minimálbér feletti kereseti kategóriákban csak mérsékelt bruttó béremeléseket tapasztalhattunk – állapítják meg az MNB közgazdászai.

Lassan nő a kereset

Az MNB előrejelzése szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset idén 3 százalékkal emelkedhet, vagyis a központi bank 0,7 százalékponttal vágta vissza várakozását.

A vállalati jövedelmezőség helyreállítása előretekintve is mérsékelt bérdinamikát és javuló termelékenységet tesz szükségessé. Előbbi kialakulását a tartósan laza munkapiaci környezet bérleszorító hatása is támogathatja. Előretekintve, arra számítanak a jegybank közgazdászai, hogy az aktuálisan alacsony inflációnak köszönhetően az inflációs várakozások is alacsony szinten maradhatnak, ami támogathatja a visszafogott bérnövekedés középtávú fennmaradását.

A versenyszférában a bruttó átlagkereset 3,5 százalékkal növekedhet idén, szemben a korábban várt 4 százalék feletti prognózissal; ám ez csak arra elegendő, hogy a lakosság reáljövedelme 0,4 százalékkal emelkedjen.

Előrejelzésük szerint tovább folytatódhat az aktivitás évek óta tartó emelkedése. A növekvő munkakínálat hatása rövid távon nagyobb részben az állami közfoglalkoztatási programokban jelenhet meg. A vállalati szektor munkakereslete a jövedelmezőség javítása miatt idén visszafogott maradhat, az alacsonyabb bérdinamika segítheti a vállalatokat meglévő munkaerő-állományuk megtartásában, vélik az MNB elemzői.

Csökken a foglalkoztatás

A versenyszférában 0,6 százalékkal csökkenhet ebben az évben a foglalkoztatás, ám javult a központi bank várakozása ebben a tekintetben, hiszen három hónappal ezelőtt még 0,9 százalékos visszaesést prognosztizáltak.

A foglalkoztatás megőrzését támogathatja, ha a vállalatok a létszámcsökkentés helyett egyéb alkalmazkodási csatornákat is igénybe vesznek. A rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazásának megkönnyítésével az új Munka törvénykönyve megkönnyítheti az úgynevezett intenzív (munkaórákban történő) alkalmazkodást – mutatnak rá a központi bank elemzői.

A versenyszféra foglalkoztatása jövőre 0,4 százalékkal növekedhet, amit segíthet a konjunktúra javulása.

Új munkahelyek nem nagyon keletkeznek idén a prognózis szerint. A foglalkoztatottság 0,2 százalékkal csökkenhet 2013-ban, miközben márciusban 0,1 százalékos visszaesését vártak a központi banknál.

A munkanélküliségi ráta 2013 első negyedévében is a válság alatt kialakult magasabb szint közelében alakult. A tartós munkanélküliek aránya az elmúlt negyedévekben érdemben nem változott. A válság előtti szintnél magasabban alakuló munkanélküliségi ráta, valamint a mérsékelt beruházási aktivitás a gazdaság visszafogott potenciális növekedési ütemére utalnak. A jegybank szerint jelenleg 0,5 százalékos lehet a gazdaság potenciális növekedési üteme.

Laza lett a munkaerőpiac

A Beveridge-görbe alapján az MNB szerint a hazai munkapiac a válság kezdete óta lazább, hiszen sokkal kevesebb új álláshely mellett magasabb munkanélküliség jellemző.

A kibővített munkanélküliséggel (ide értve például azokat, akik részmunkaidőben vállalanak munkát, de szeretnének többet dolgozni; vagy akik szeretnének dolgozni, de valamiért nem tudnak) számolt Beveridge-görbe alapján a válság mélypontja óta egy kitolódott görbén tartózkodhatunk, vagyis a magas munkanélküliségnek részben strukturális okai is lehetnek. Erre utal az is, hogy a hosszú távú (1 éven túl) álláskeresők aránya a válság előtti szintet meghaladja.

A válság a hibás

Az MNB szerint hazánkban a munkanélküliség strukturális okok miatt történő emelkedése már a válság előtti években - 2005 környékén - megkezdődött. A 2007-2008-ban kitört globális gazdasági válság számottevően emelte a munkanélküliséget, tovább növelve a strukturális feszültségeket. A strukturális okokra visszavezethető munkanélküliek arányának emelkedése – nagy részben az állami közfoglalkoztatási programok elindításával párhuzamosan - az elmúlt években megállt, ám a munkapiac keresleti és kínálati oldalának eltéréséből adódó munkanélküliek aránya az ezredforduló értékeihez képest huzamosabb ideje magasabb szinten alakul, ami arra utal, hogy a munkanélküliség hosszú távú egyensúlyi rátája is emelkedhetett.

Érettségi nélkül szinte garantált a munkanélküliség

Az MNB szerint alacsonyan végzettek munkanélküliségi rátája magasabb szintről indult és nagyobb mértékben emelkedett, mint a magasabban végzetteké. Ennek részben demográfiai okai vannak: a munkaerő képzettségi szintje növekszik (nő a felsőfokú végzettségűek aránya az aktív népességen belül). A válság valamelyest ráerősített ezekre a tendenciákra: a szellemi foglalkozásokon belül az egyetemet végzettek aránya nő a középfokú végzettségű (érettségivel rendelkezőkhöz) képest, míg a fizikai foglalkozásokon belül a középfokú végzettségűek aránya emelkedik az érettségivel nem rendelkezőkhöz képest. Az érettségivel nem rendelkező munkavállalók ugyanakkor kiszorulnak a munkapiacról, inaktívvá válnak, vagy nagy eséllyel hosszú távon munkanélküliek lesznek.