Kiderült, hogy miért szállt el júliusban a költségvetési hiány

Az államháztartás központi alrendszerének 2013. július végi hiánya így 851,2 milliárd forintra teljesült. 2012-ben az államháztartás központi alrendszerének I-VII. havi hiánya 437,5 milliárd forintot tett ki - írta az NGM.

A 2012. és a 2013. év költségvetésének teljesülése tekintetében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az egyes adónemeket érintő változások következtében (néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek kerültek bevezetésre) a két időszak összehasonlítása mindezen tényezők torzító hatásának kiszűrése nélkül nem lehetséges.

Ezenkívül a szervezeti változások következtében a költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak idei évi alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől, valamint a 2013. január 1-jétől átvett önkormányzati intézmények, továbbá április 1-jétől a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai.

Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára az online sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy hiány nagysága az NGM-nek nem okozott kellemetlen meglepetést, az a várakozások szerint alakult. Új intézkedések meghozatala nincs napirenden.

Bevételek

A központi költségvetés július végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 275 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek - a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint az illetékbevételek - előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Emellett nagyobb összegben alakultak az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és az egyéb bevételek is.

Az egyszerűsített vállalkozói adóból az év I-VII. hónapjában 53,8 milliárd forint bevétel teljesült. E bevétel 23,7 százalékkal marad el a 2012. év azonos időszakától, melynek hátterében az adózók új adónemekre, elsősorban a kisadózók tételes adójára (a továbbiakban: KATA) való áttérése áll. A KATÁ-t a 2013. évben eddig mintegy 12 ezer, korábban EVÁ-s vállalkozás választotta.

A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron július végéig a központi költségvetésnek 71,4 milliárd forint bevétele keletkezett, amely 65,0 milliárd forinttal magasabb a 2012. év azonos időszakának befizetésénél (6,4 milliárd forint).

A szintén 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból 2013. I-VII. hónapjában 10,4 milliárd forint bevétel származott. Ez a bevétel a tavalyi év azonos időszakának 13,5 százaléka. 2013. január 1-jétől az adónem megszűnt, de az áthúzódó pénzforgalmi hatás miatt idén még jelentkezett befizetés.

Az év első hét hónapjában az általános forgalmi adóból 1526,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi összegtől 126,5 milliárd forinttal marad el. Az alacsonyabb teljesülés hátterében jellemzően a kiutalás nagyobb volumene játszik szerepet. A befizetések 0,4 százalékkal elmaradtak, míg a kiutalások 11,2 százalékkal magasabban alakultak az előző évinél. Az előző évinél magasabb összegű kiutalások a határidők - 45 napról 75 napra történő megemelése - jogszabályi változásával hozhatók összefüggésbe.

Kiadások

A központi költségvetés július végi kiadásai mintegy 826 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak - az intézményi struktúraváltással összefüggő - idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. (A 2013. évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, lakásépítési támogatások, a kezességérvényesítések, az egyéb kiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.

A költségvetési szervek kiadásai 2013. első hét hónapjában 2094,3 milliárd forintot tettek ki, amely 29,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, azonos időszak kiadásait (1616,0 milliárd forint), így 2013. első hét hónapjában 478,3 milliárd forinttal több kifizetésre került sor az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül 2013-ban 289,1 milliárd forinttal magasabb a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra (a bérjellegű függő tételekkel együtt) kifizetett összeg. A 2013. január-július időszakban ezen a címen 1161,0 milliárd forint, 2012. első hét hónapjában 871,9 milliárd forint került kifizetésre. A 289,1 milliárd forintból 219,5 milliárd forint a KIK-nél jelentkezik.

Kamategyenleg

A kamatkiadások 2013. július végén 715,6 milliárd forintot tettek ki, 40,4 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 70,9 milliárd forintos szintet értek el, 7,1 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (644,8 milliárd forint) így összességében 33,3 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakához képest.

TB Alapok

A társadalombiztosítási alapok 2013. július végi 180,0 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap mintegy 121,6 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 58,4 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. július végén az Alapok együttes többlete 19,0 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím 2013-tól már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok július végi 62,1 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 17,6 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 6,3 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb, ezenfelül az Alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. A kiadások közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram teljesítése - az előirányzatnak megfelelően - alakult magasabb összegben. Továbbá a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és a Nemzeti Kulturális Alap idei kiadása is nagyobb összegben teljesült.