Nőtt az ipari termelés

2013 júniusában – előzetes adatok alapján – az ipari termelés 0,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – közölte a Központi statisztikai Hivatal. A munkanaphatástól megtisztított index 1,7 százalékkal emelkedett.

A termelés az év első hat hónapjában 1,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index júniusban 1,2 százalékkal nőtt.

A KSH közlése szerint a járműgyártás, illetve annak exportja húzta az ipari termelést, miközben a legtöbb alágazat gyengén teljesített – írta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Az elemző szerint a járműgyártás felfutása megfelel a várakozásunknak, mivel a Suzuki június elején visszatért a kétműszakos termeléshez.

„A következő hónapokban is a járműgyártás adhat további lendületet az ipari termelésnek, mivel az Audi autógyára júniusban állt termelésbe, ami fokozatosan futhat fel” – emelte ki Suppan. Úgy véli, a kilátásokra nézve bíztató, hogy az európai és a német konjunktúramutatók a kilábalás irányába mutatnak.

Tavaly összességében 1,7 százalékkal csökkent az ipari termelés, míg idén az Audi győri üzemének júniusi elindulásával, a Mercedes és az Opel üzemek kapacitásának felfutásával, bázishatások miatt és az év második felétől várhatóan javuló belső és külső kereslet mellett 3 százalék körül növekedhet az ipar kibocsátása a TakarékBank prognózisa szerint.

„Az előzetes június ipari adatok alapján egyelőre nem dübörög a hazai ipar, az autóipari beruházások beindulásának ellenére sem. Mivel a Növekedési Hitelprogram keretében megvalósuló beruházások a következő hónapokban fognak megvalósulni, ezért ezek termelésbe állásának pozitív hatásai csak a jövő évben mutatkozhatnak majd meg az ipari termelésben” - nyilatkozta Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletág vezetője.

„Az előzetes júniusi adatok szerint továbbra sincs komoly fellendülés a hazai ipari termelésben, amely a tavaly év végi leállást követően, úgy tűnik, hogy idén év elején lassú növekedési pályára állt, azonban az első félév összteljesítményét tekintve még nem érte el az előző év azonos szintjét” – tájékoztatott Huszár Róbert.

„Habár a Növekedési Hitelprogram keretében már jelentős összeg kihelyezése megtörtént vagy folyamatban van, ennek hatása az ipari termelésre természetesen még nem látható. Az MNB program keretében megvalósuló beruházások gazdasági hatásai elsőként a beruházások növekedésében jelentkezhetnek majd, és csak ezt követően lehet hatása az ipari termelés növekedésére. Így ez utóbbira még legalább félévet várni kell” – hangsúlyozta a szakember.

„Egyértelműen több állami és banki forrás áll most a vállalatok rendelkezésére, mint az ezt megelőző egy-két évben, azonban ez leginkább néhány nagyobb beruházásban összpontosul. Míg azoknál a cégeknél, amelyek nem vesznek részt a hitelprogramban, továbbra is az eddigi tendencia folytatódását, azaz a beruházások visszafogását tapasztaljuk” – tette hozzá Huszár Róbert.