Áfazuhanás januártól?
Az egyelőre nem világos, hogy a kormányzati szándék mely termékeket érintene. Az említett csirke- és sertéshúst forgalma 500–550 milliárd forintra tehető éves szinten, ennek áfatartalma jelenleg 100–120 milliárd forint. A csökkentéssel a költségvetésből kiengedett áfa mértéke ezen termékkörök esetén akár 60 milliárd forintra is tehető. Az optimista becslések szerint ugyanakkor ennek számottevő része visszajönne a gazdaság fehéredése miatt, igaz, erről nincs mindenki meggyőződve, korábban egyes kormányzati szereplők is szkeptikusan álltak a kérdéshez.
Ha az összes alapvető élelmiszerre kiterjesztenék az alacsonyabb áfakulcsot, az – figyelembe véve a termékkör 1200–1400 milliárd forintos éves forgalmát – akár több mint 180 milliárd forintot is kiengedhetne a költségvetésből. Ennek egy – akár jelentős – része azonban valóban visszajöhetne, ha a lépés nyomán elindulna a gazdaság kifehéredése.
Az elképzelés nem új, a cél eléréséért tavaly az élelmiszeripar néhány szereplője szervezetbe is tömörült, amely a „Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért” beszédes nevet viselte. A kezdeményezők akkor a 10 százalékos áfakulcs mellett érveltek, mondván: ez a költségvetés számára sem járna középtávon bevételcsökkenéssel – legalábbis az áfacsökkentés pártolói szerint.
A kormányzat a felvetést többször megvizsgálta, a Vidékfejlesztési Minisztérium rendszerint óvatosan támogatta az ötletet, a Nemzetgazdasági Minisztérium információink szerint már sokkal keményebb álláspontot képviselt.
Az egyeztetéseknek azonban csakhamar végeszakadt, mint azt lapunk korábban megírta, a Fórum lényegében beszüntette tevékenységét, mivel sem a kormányzati fogadókészség, sem pedig a kezdeményezés ágazati finanszírozása nem látszott olyannak, hogy érdemes legyen folytatni.
„A szervezet már lényegében nem működik, velünk ezügyben nem is tárgyaltak a régebbi egyeztetések óta, ez az ötlet számunkra is új volt” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Torba Tamás, a szervezet egykori szóvivője. Információink szerint azonban az ötlet nem légből kapott, sőt, az új háttértárgyalásokon már két kereskedelmi lánc is világossá tette: ha a kormányzat meglépi a csökkentést, akkor a 17 százalékos előnyből a fogyasztói árakban 4–6 százalékpontnyi csökkenést biztosítanak. Ettől a fogyasztás élénkülését, és részben a kormányzattal fenntartott viszony javulását várják.
A döntés ugyanakkor nem csupán a lakosságnak, hanem a gazdaság más szereplőinek is kedvezhet, és kedvező folyamatokat indíthat el a húsiparban és a baromfiiparban. A csökkentést az ágazati szereplők régóta szorgalmazzák.
„A lépés nagyon komoly előnyt jelentene a húsiparnak, az áfa jelentős mérséklése sokkal jobban segítene az ágazatnak, mint az időnként biztosított állami mankók” – jelentette ki a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: teljes mértékben támogatja az ötletet, mivel az hozzájárulhatna a húsipar egészséges konszolidációjához.
Rezsicsökkentés, devizahiteles mentőcsomag még idén
A kormány nyitott a Fidesz-frakció további rezsicsökkentést indítványozó javaslatára – közölte Lázár János egy hódmezővásárhelyi sajtótájékoztatón. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár elmondta: a közüzemi díjakat még a fűtési szezon kezdete előtt újabb 10 százalékkal kell mérsékelni. Meg kell vizsgálni az eddigi rezsicsökkentések tapasztalatait is, hiszen voltak olyan szolgáltatók, amelyek megpróbálták becsapni a fogyasztókat, és nem vagy nem megfelelően hajtották végre a díjak mérséklését – tette hozzá.Lázár beszélt arról is: rendezni kell mintegy 500 ezer devizahiteles család sorsát még az év végéig. A kormány ezzel a kérdéssel minden ülésén foglalkozik. Hozzátette: reméli, rövid időn belül érdemi megoldás születik.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint az lenne méltányos, ha nemcsak a devizahitelesekkel, hanem a forinthitelesekkel is foglalkoznának, azokkal, akik valóban rászorultak, és saját hibájukon kívül kerültek olyan élethelyzetbe, hogy nem tudják a létfenntartásukat fedezni – a bankvezér erről hétfőn este, az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt. Csányi kifejtette: ha az összes devizahitelt forintosítanák, az 950 milliárd forint veszteséget okozna a bankrendszernek, s ebből 300 milliárd forint hárulna az OTP-re. Ezúttal is hangsúlyozta azonban, bármilyen megoldás születik, az OTP túl fogja élni.
Lázár beszélt arról is: rendezni kell mintegy 500 ezer devizahiteles család sorsát még az év végéig. A kormány ezzel a kérdéssel minden ülésén foglalkozik. Hozzátette: reméli, rövid időn belül érdemi megoldás születik.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint az lenne méltányos, ha nemcsak a devizahitelesekkel, hanem a forinthitelesekkel is foglalkoznának, azokkal, akik valóban rászorultak, és saját hibájukon kívül kerültek olyan élethelyzetbe, hogy nem tudják a létfenntartásukat fedezni – a bankvezér erről hétfőn este, az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt. Csányi kifejtette: ha az összes devizahitelt forintosítanák, az 950 milliárd forint veszteséget okozna a bankrendszernek, s ebből 300 milliárd forint hárulna az OTP-re. Ezúttal is hangsúlyozta azonban, bármilyen megoldás születik, az OTP túl fogja élni. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.