Augusztus végéig összesen 25,931 milliárd forint volt a megszolgált útdíj, vagyis a fizetésre kötelezettek által megtett útszakaszok után fizetendő tarifa – tudtuk meg Kibédi-Varga Lajostól, az e-útdíj szakmai projektszóvivőjétől.
Ez azt jelenti, hogy a júliusi 14 milliárd forint után augusztusban 12 milliárd forint volt az e-útdíjból származó bevétel. A visszaesés nem érte váratlanul a szakembereket, hiszen az augusztus a nyári szabadságolások miatt a fuvarozásban is visszafogottabb hónapnak számít. Az őszi hónapokban lényegesen nagyobb forgalom várható, és az eddigi eredmények alapján tarthatónak tűnik a fél évre tervezett 75 milliárd forintos bevétel.
Kibédi-Varga Lajos elmondta azt is, hogy a tervezett 74, fixen telepített ellenőrzési pontból eddig valamivel több, mint 30-at helyeztek el, jellemzően a határok mentén és a Duna-hidak környékén. Az autópályák, gyorsforgalmi utak közül az M7-essel, M1-essel és az M3-assal kezdték a munkát a szakemberek, ezt követően az M5-ösön és M6-oson folytatják a fix ellenőrző pontok elhelyezését.
„Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján elmondható, hogy vannak tipikus hibák, amit a fuvarozók elkövetnek az e-útdíj fizetés kapcsán, ezért szeptemberben intenzív tájékoztató kampányt indítunk, hogy elkerülhetőek legyenek ezek a problémák” - közölte Kibédi-Varga Lajos. Sok fuvarozó úgy gondolja, a viszonylati jegy oda-vissza érvényes, azonban ez nem így van, illetve gyakori probléma, hogy induláskor elfelejtik bekapcsolni a fedélzeti egységet.
Állandó kontrollt igényel az e-útdíj rendszer használata, folyamatosan ellenőrizni kell, hogy ténylegesen a megtett útszakaszra vonatkozó díjat számlázzák ki – számolt be a tapasztalatokról Papp Zoltán, a Bautrans Kft. ügyvezető igazgatója. A túlméretes, túlsúlyos teherfuvarozással foglalkozó, mintegy 60 járművel rendelkező társaságnál külön ezzel a feladattal kellett megbízni egy munkatársat. Papp Zoltán elmondása szerint a rendszer indulását követő időszakban gyakrabban előfordultak problémák, de azért még most is akadnak gondok. Így többek között előfordul, hogy nem működik a fedélzeti egység – lefagy, vagy éppen nem érzékeli a GPS jelet -, de arra is volt már példa, hogy az országhatár közelében már külföldön haladt a teherautó, de a fedélzeti egység továbbra is aktív maradt és jelzett.
Papp Zoltán közlése szerint a tavaly 2,7 milliárd forintos forgalmú cégnek az e-útdíj havonta 4,5-5 millió forintos kiadást jelent. Ezt egyelőre át tudják terhelni az ügyfelekre, azonban kérdés, hogy ez mennyire befolyásolja a vállalat versenyképességét. A cégvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni a fizetős útvonalakat elkerülő, teherjárművek számára egyébként tiltott útszakaszokat használó fuvarozókat, mert amennyiben széles körűen elterjed ez a gyakorlat, katasztrofális hatása lehet a piacra.
Hiteles segítség
A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. megkezdte az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíj finanszírozását szolgáló útdíj hitelkérelmek befogadását. A fuvarozó vállalkozások az igényléseket az ország több mint 70 pontján, a KAVOSZ, a VOSZ és a területi Kereskedelmi és Iparkamarák regisztráló irodáiban nyújthatják be. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-nél regisztrált kis-és középvállalkozások az általuk üzemeltetett, útdíj fizetésre kötelezett gépjárművekre, járművenként legfeljebb egymillió forintos, rulírozó jellegű forgóeszközhitelt igényelhetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.