Hamarosan létrejöhet a Nemzeti Öntözési Ügynökség

Új országos hatáskörű szerv, a Nemzeti Öntözési Ügynökség jöhet létre a közeljövőben, ha a kormány elfogadja a hamarosan elé kerülő Nemzeti Vízstratégiát. Az Ügynökség létrehozása a stratégia legfontosabb feladatai között szerepel. A szervezet országos lefedettséggel képes lenne kezelni a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen és meghatározó vízgazdálkodási feladatokat és a létesítmények fejlesztését, kezelését, fenntartását és üzemeltetését. „A mezőgazdaság teherviselő képessége – különösen a versenyképesség szempontjából – véges, ezért is szükséges, hogy az állam szervezett formában és a gazdálkodás helyéhez minél közelebb kerülve lássa el a mezőgazdaságot szolgáló területi vízgazdálkodási feladatokat” – foglalta össze a stratégia lényegi pontját lapunk érdeklődésére a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya.

A stratégia társadalmi vitája júliusban zárult, az anyaghoz több mint 1300 észrevétel érkezett. A tárca közleménye szerint a javaslatokat a minisztérium feldolgozta, és jelentős részét beépítette. A kormány döntése után a vízstratégia végrehajtása, a konkrét intézkedések a 2014-ben induló Kvassay Jenő-terv részei lesznek.

A stratégia három idősávot határoz meg a feladatok és intézkedések végrehajtására. Az első idősáv, a rövid távú teendőket tartalmazza, amelynek fókuszában az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusa, illetve annak előkészítő munkái vannak. A stratégia ugyanis elismeri: alapvetúően az uniós pénzekre alapozva lehet érdemi változást előidézni, a szóba jöhető nemzeti források ezen a téren nem érnének el érdemi eredményt. Ez – a későbbi intézkedéseket megalapozó, és az uniós pályázatokat megcélzó – szakasz a koncepció szerint 2014-ben le is zárulna.

A második idősáv, a középtávú, 2021-ig esedékes teendők megállapításával foglalkozik, a harmadik időszak pedig a hosszú távú teendők, vagyis a 2027-ig tartó intézkedések végrehajtását jelentené a stabilizált vízgazdálkodási szervezetrendszer által.

A mezőgazdasági öntözés drámai mértékben leépült a rendszerváltás óta, mára a 4,5 millió hektárnyi szabadon művelhető szántóföld töredékét, csak 80 ezer hektárt öntöznek. A vízellátással kivédenék az aszálykárok jelentős részét –, öntözés esetén egy hektárnyi termőföld ezer euróval több értéket tudna teremni.