Tényleg Matolcsy ingyen hitele hozza el a fordulatot?

Az első kör 750 milliárd forintját követően 2013 októbere és 2014 decembere között további 2000 milliárd forint értékben biztosít az MNB forrást a kereskedelmi bankoknak a kkv-hitelezés támogatására, emlékeztetnek a CIB Bank közgazdászai. A kondíciók megegyeznek az első programéval: az MNB 0 százalékon biztosítja a forrást, amit a bankok 2,5 százalékos kamaton adhatnak tovább. A keretösszeg 90 százalékát új hitelekre, a fennmaradó részt pedig hitelkiváltásra lehet fordítani. Az első etapban a felhasznált pénz körülbelül 60 százalékát fordították új hitelekre, a beruházási hitelek részaránya pedig mindössze 30 százalék volt. Az MNB számításai szerint a program 2014 végéig több mint 2 százalékkal emelheti a GDP-t. "Az vitathatatlan, hogy az olcsó forrás mindenképp pozitív a GDP és a beruházások szempontjából, a pontos hatás becslésekor azonban óvatosságra inthet az, hogy az első körben mindössze a hitelek 1/3-át fordították beruházási célra" – emeli ki Trippon Mariann és Jobbágy Sándor. "A jelenlegi katasztrofálisan alacsony beruházási ráta emelkedését segítheti a program, de megítélésünk szerint ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy komoly pozitív fordulatot hozzon e téren. Hosszabb távon ehhez elengedhetetlenek tűnik az intézményi, szabályozási, adózási környezet kiszámíthatóságának a növelése, vélekednek a banknál."

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a piaci kamatok csökkenésének jelei már a program első szakaszának eredményei között is láthatóak. A szövetség szerint fontos lépés a növekedési hitelprogram folytatása. A hitelprogram első üteme ugyan nem tudta mélységében elérni a kisméretű vállalkozásokat, és nem helyezte fókuszba a termelésközpontú beruházásokat, azonban a második ütem feltételei között már látható, hogy a jegybank a teljes keret 90 százalékát új beruházásokra kívánja fordítani, és ezzel a VOSZ által régen szorgalmazott értékteremtés és újratermelés kerülhet a program előterébe - írják.

Nem elhanyagolható a programnak a növekedés beindítására várhatóan kifejtett hatása, és amennyiben a program széles körben lesz képes elérni a vállalkozók nagy tömegeit, akkor akár teljesülhet is az 1,8-2,4 százalék közötti GDP-növekedés - véli a VOSZ.

Nem ilyen optimista Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. "A jegybank a kiterjesztett NHP eredményeként jelentős növekedést vár, aminek megvalósulását több okból is megkérdőjelezzük, bár minimális gyorsulást valóban okozhat a program" – véli Kondrát, aki korábban a központi bank elemzője volt.

Kondrát kiemelte, az új beruházási hitelek részaránya az MKB tapasztalatával megegyezően a kezdetben vártnál magasabb. Feltételezve, hogy a bankok a projektek átlag 50 százalékát finanszírozzák, az elkövetkező negyedévek során mindez 200-250 milliárd forint többletberuházásnak felelne meg, ami az éves GDP-t 0,7-0,8 ponttal növelhetné. Az új beruházási hitelek mögött azonban részben előrehozott beruházások állhatnak, ami a kezdeti felfutás után a rákövetkező negyedévekben alacsonyabb mértékű beruházáshoz vezetne, és az egész éves hatást mérsékelné. "Emellett az is elképzelhető, hogy a beruházást saját erőből is finanszírozni képes cégek a kedvező kamatfeltételek miatt mégis az NHP-ból történő finanszírozás mellett döntöttek, a saját forrásaikat pedig állampapírba fektették. Ez lényegében arbitrázs, ami nem vezet nagyobb volumenű beruházáshoz annál, mint ami az NHP nélkül valósult volna meg" – fejtegette a közgazdász.

A CIB elemzői szerint monetáris politikai szempontból a program egy jelentős lazításnak felel meg, az MNB mérlegfőösszege körülbelül 20 százalékkal emelkedik a teljes összeg lehívása esetén. Ez a jegybank – és a konszolidált költségvetés – eredményét minden tényező változatlansága mellett körülbelül 60 milliárd forinttal rontja – véli Trippon Mariann és Jobbágy Sándor. Kifejtik, hogy "a forintlikviditás emelkedése miatt megnő a kéthetes kötvényállomány, amire a jegybank alapkamatot fizet, miközben a bankoknak 0 százalékon adja a forrást".

Kondrát Zsolt is úgy véli, hogy az NHP kiterjesztése növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, a jegybank eredményét pedig rontja. A program a jegybanknak évi 60-80 milliárd forintjába is kerülhet a miatt, hogy a zéró kamaton nyújtott finanszírozással szemben az MNB-nek az alapkamatot kell megfizetnie a program eredményeképpen megemelkedő kéthetes kötvényállományon. Fennáll továbbá az a kockázat is a közgazdász szerint, hogy az elkövetkező években emelkedésnek indulnak a hozamok, ami a jegybank költségeit alaposan megemelheti.

Az MKB közgazdásza azt is felveti, hogy az NHP lefelé ható nyomást gyakorol a betéti kamatokra. A bankszektor jelenleg jelentős forint likviditástöbblettel rendelkezik, és ha a jegybanki hitel olyan meglévő projekteket refinanszíroz, melyek finanszírozása eredetileg a betétállományból történt, a forint likviditástöbbletet csak tovább fokozódik, ami nem segíti a betétikamat-verseny előmozdulását.

Mindebből szerinte az következik, hogy az NHP közvetve az állam finanszírozását segíti elő, mivel a háztartások alternatív befektetési lehetőségek után néznek. Ez természetesen nem csak az NHP-nak tudható be, hiszen az alapkamat-csökkentési ciklus is ugyanilyen hatást eredményez.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint várható, hogy a jegybanki program csökkenő tendenciába tolja a piacon levő kamatokat. A vállalati forint- és devizahitelek arányaiban bekövetkezett változásra gyakorolt hatás is fontos a gazdaság szereplői számára és a forinthiteleknél mérhető 8 százalékos növekedés komoly segítség a devizahitelek volatilitásának kitett vállalkozói kör számára. Kedvező irányt jelez, hogy Közép-Magyarország eddigi hitel-felülsúlyozottsága (56 százalék) a program keretein belül nem éri el a 40 százalékot sem.

Kondrát Zsolt más szemszögből is megvilágítja a hitelkamatok csökkenésének hatását. "Az NHP jelentős mértékben csökkentette a hitelkamatokat. Az új hitelek átlagos kamata az elmúlt hónapokban 2,5 százalék alá süllyedt, mivel új hitelt nyáron szinte kizárólag az NHP keretein belül nyújtottak a bankok" – mutat rá Kondrát. Kiemeli, hogy így a jegybanki alapkamat szerepe és súlya a transzmissziós mechanizmusban lényegesen gyengült. Mindez a folyamatosan csökkenő alapkamattal együtt növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, hiszen egyre inkább arra ösztönöz, hogy a megtakarítások a betétekből külföldi eszközökbe kerüljenek át.

A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor sokkal derűlátóbb. "A Növekedési Hitelprogram első szakaszában eddig felhasznált források egyértelműen jelzik a program sikerét: a bankok és a vállalati ügyfelek várhatóan a teljes meghirdetett 750 milliárd forintos állományt felhasználják, a 2,5 százalékban maximalizált végső kamat mellett így a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások tömegei jutottak és jutnak hitelhez'' – közölte az MNB.

"A Monetáris Tanács a hitelprogrammal kapcsolatos valamennyi körülményt – így az NHP-nak a jegybank mérlegére vonatkozó hatását – figyelembe véve, a programnak a magyar gazdaságra gyakorolt összes hatását elemezve döntött a program folytatásáról szeptember 11-én" – írták.

Az MNB közleményében az áll, hogy "a Növekedési Hitelprogram folytatása segíti lebontani a hitelpiaci korlátokat, növeli a hitelintézetek közötti versenyt, egyértelműen hozzájárulva a magyar gazdaság növekedéséhez és a foglalkoztatás emelkedéséhez. A gyorsabb gazdasági növekedés és a magasabb foglalkoztatás nyomán a költségvetés bevételei is emelkednek. A Növekedési Hitelprogram második szakaszának teljes keretösszege nem haladhatja meg a 2000 milliárd forintot, az induló keret pedig 500 milliárd forint, amelynek emeléséről a Monetáris Tanács dönthet a tapasztalatok értékelését követően".

Az MNB kiemelte, hogy "a Növekedési Hitelprogram nem veszélyezteti az MNB mérlegét".

Kondrát Zsolt szeirnt az eredeti NHP negatív mellékhatásai a program folytatásában még nyilvánvalóbbá válnak. "Az NHP2 a forint likviditástöbbletet tovább fokozza, és további nyomást gyakorolna lefelé mind a betéti kamatokra, mind az állampapírhozamokra" – fejtette ki az MKB közgazdásza, aki úgy véli, hogy "a hitelkamatok gyakorlatilag függetlenné válnának az alapkamattól".